Orbán: a magyar gazdaság működése nem külső segítségnek tudható be

A kormányfő beszédében kiemelte: a kis- és közepes vállalkozások (kkv) hitelezése a magyar kormány számára nem piaci ügylet, hanem nemzetstratégiai fontosságú ügy. 2015-ben kétmillióan dolgoztak kkv-knál, ami az összes foglalkoztatott 73 százalékát jelenti, vagyis kkv-k nélkül nincs magyar gazdaság - mutatott rá. Orbán Viktor hangsúlyozta: nem szabad a mostani gazdasági sikereket külső tényezőknek tulajdonítani, az, ahogy ma a magyar gazdaság működik, nem külső segítségnek tudható be, hanem a magyar gazdaság szereplőinek. Ez a mi magyar sikerünk, a saját erőfeszítéseinknek köszönhető - mondta. Közölte: "színvonaltalan érvelés" az uniós támogatásoknak tulajdonítani a magyar gazdaság fejlődését, hiszen a magyar költségvetés 18 ezer milliárd forint, az uniós támogatások pedig 1000-1500 milliárd forintot tesznek ki.

A miniszterelnök felidézte: 2011-ben, amikor a 150 ezredik Széchenyi kártyát adták át, "még más szelek fújtak", és politikai nézetektől függetlenül lehetett jogos kétség sokakban, hogy az az út, amelyet akkor választottak, eredményre vezet-e. Az akkori kihívások között említette a pénzügyi összeomlás elkerülését, az államadósság és a munkanélküliség megfékezését, továbbá az új alkotmányos rend körüli csatákat. Az elmúlt hat év alatt nagy utat tett meg a magyar gazdaság, "szinte egy egész gazdaságtörténeti korszakot mentünk előre, és bizonyosságot szereztünk, hogy jó megoldásokat választottunk" - mondta a miniszterelnök.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy Magyarországon még mindig komoly fejtörést okoz annak megválaszolása, hogy összefogással vagy "magányos harcosként" lehet-e előrébb jutni a gazdaságban. Ma azt ünnepeljük, hogy vannak olyan korszakok, amikor minden feltétel adott, hogy az összefogásból kerekedjen ki a siker - fogalmazott. Azt mondta, politikai filozófiája magja, hogy "egyedül sohasem lehetsz elég okos", erre bizonyíték ez a kártya is, mert ahhoz, hogy életképes konstrukciót faragjanak belőle, "sok tudás összeadására volt szükség". A kormány a pénzügyi rendszer tudását a jegybankon keresztül gyűjti be, a reálgazdasági tudást pedig a kamarán keresztül, és ez továbbra is így marad, minden jelentős gazdasági döntés előtt mindkét tudásra igényt tart a jövőben is - közölte.

Megjegyezte: a Széchenyi kártya is az "unortodoxia megnyilvánulása", és jól mutatja, hogy a szokatlan megoldások keresése nem 2010-es jelenség. A miniszterelnök kijelentette: óriási teljesítmény, hogy 2002 után is megmaradt a program és túlélte az azt követő nyolc évet. Emlékeztetett, programot illetően a fő érdem Demján Sándoré, és a munkahelyvédelmi akciótervért is őt illeti az elismerés, ő mondta, hogy "válság idején a normativitás nem kötelező", szabad olyan döntéseket hozni, amelyek nem egyformán érintenek mindenkit. Emlékeztetett: a Széchenyi kártya kezdeményezésének megnyerték a bankokat, de kormányzati támogatás nélkül nem működhetett volna.

Orbán Viktor elmondta: a kkv-k feltőkésítésére gazdaságilag ésszerű, társadalmilag igazságos programokra volt szükség, hogy a magyar gazdaság versenyképes legyen. Ilyen megoldás a Széchenyi kártya, a program átlátható, egyértelműek a feltételek, olyan módszer, amelyet a társadalom el tud fogadni - állapította meg. Közölte: a kkv-k a hozzáadott érték több mint felét állítják elő, de az exportképességüket jelentősen segíteni kell a jövőben. Bejelentette: most a Széchenyi kártya program legtöbb hiteltípusában 100 millió forintra emelik a felvehető maximális hitelkeretet.

A KAVOSZ tájékoztatása szerint folyószámlahitelnél is nőtt a hitelkeret, de a többi hiteltípushoz képest különbség, hogy a kamattámogatás továbbra is csak 10 millió forintig jár.

Orbán Viktor beszéde végén elmondta: nem akarjuk eltagadni, hogy a gazdaságban profitközpontúnak kell lenni, de a kormánytól azt várjuk, hogy miközben megérti ezt a gondolkodást, alapvetően "magyarcentrikus gondolkodásmódot" valósítson meg. E két gondolkodásmód sikeres ötvözete a Széchenyi-kártya - zárta szavait a miniszterelnök.

MTI