Orbán Viktor: Közép-Európáé a jövő
Közép-Európa egy feltörekvő, kiemelkedő térség, „ebben a régióban van a jövő” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök szerdán a Szingapúrban rendezett szingapúri-magyar üzleti fórumon. A következő másfél-két évtized európai növekedésének központját Németországba és Közép-Európába jósolta a miniszterelnök, ezért utóbbiban való befektetésre ösztönözte a jelen lévő üzletembereket.
Közép-Európa és benne Magyarország, gyorsasággal, rugalmassággal és piacbarát szabályozással válaszolt a világgazdasági kihívásokra – mondta Orbán Viktor, aki kifejtette, hogy a délkelet-ázsiai országba látogató magyar delegáció célja a szingapúriak meggyőzése arról, hogy vegyenek részt abban a sikertörténetben, amelyet a magyar gazdaság fejlődési íve ad. A magyar vállalkozókat pedig ugyanígy szeretnék meggyőzni arról, hogy vegyenek részt a szingapúri fejlődés adta sikertörténetben – tette hozzá. A miniszterelnök reményének adott hangot, hogy a következő magyar-szingapúri találkozón „két saját útját járó ország növekvő gazdaságáról” adhatnak majd számot. A szingapúri üzletembereknek Magyarországot bemutatva Orbán Viktor azt mondta: egy olyan országról van szó, amelyben nincs nyersanyag és természeti erőforrás, vannak viszont „nagy testű és jó étvágyú szomszédok”, és rendelkezésre áll mintegy ezeréves állami tapasztalat. Ezekből az adottságokból kell kihozni valamit – folytatta –, de „a modern kor a magyarok kezére játszik”, mert a „nyersanyag-intenzív” világgazdasági fejlődés egyre inkább áttér a „tudásintenzív” gazdaságra. Szerinte a jövőben az országok közötti versenyben nem az dönt majd, ki a nagy, ki a kicsi, hanem az, hogy ki a lassú és ki a gyors, azaz ki képes a világ legmodernebb tudományos eredményeit a leggyorsabban átültetni a gazdasági életébe – ennek tulajdonította Szingapúr sikerét is.
Orbán Viktor a jövő nagy kérdésének a termelés és a digitalizáció összekapcsolását nevezte, hozzátéve, hogy Magyarországon ez jó ütemben halad. Utalt egyebek mellett a jelentős kutatás-fejlesztési forrásokra és a szupergyors internet terjesztésére. Lim Hng Kiang szingapúri kereskedelmi és ipari miniszter a fórumon méltatta az erősödő szingapúri-magyar kétoldalú kapcsolatokat és a Magyarország stratégiai elhelyezkedéséből fakadó lehetőségeket. A fórumon a két ország kereskedelmi kamarája mellett a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. és a magyar Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) is megállapodásokat kötött.
A magyar élelmiszerexport jó piaca lehet az ázsiai városállam
A tanácskozás után Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a kormányközi megállapodások részleteiről nyilatkozva kifejtette, hogy tavaly 630 millió dollárnyi kereskedelmi forgalmat bonyolított le Magyarország és Szingapúr, a most kötött megállapodásokkal pedig a kétoldalú gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok tovább bővülhetnek. Az élelmiszer-biztonsággal foglalkozó intézetek közötti megállapodás révén Magyarország megkapta a marha- és nyúlhús exportjára vonatkozó engedélyt, és már csak a magyar húsipari vállalatok akkreditációja van hátra az export beindulásáig. Légügyi együttműködési egyezményről is beszámolt a külügyminiszter, amely megteremti a jogi alapját a két ország közti közvetlen repülőjáratnak. Szijjártó Péter beszélt az EU–Szingapúr szabadkereskedelmi egyezményről is, amelyet a magyar parlament az elsők között akar ratifikálni.
Az oktatási megállapodásról a miniszter azt mondta: annak alapján magyarországi egyetemek évi 30 szingapúri hallgatót fogadnak majd. Végül megjegyezte, hogy dinamikusan nőnek a szingapúri beruházások Magyarországon. Példaként megemlítette, hogy jövőre már üzemelni fog az egyik legnagyobb szingapúri autóipari beszállító vállalat gyára Miskolcon.
MTI
