Pesti Srácok

Orbán Viktor: "a mai nyugat-európai liberalizmus átvétele szellemi öngyilkosságot jelentene"

Orbán Viktor: "a mai nyugat-európai liberalizmus átvétele szellemi öngyilkosságot jelentene"

Szembe kell fordulni a "Soros-tervvel", amely "bevándorlóországokká", kevert kultúrájú, népességű államokká alakítaná a közép-európai országokat - mondta Orbán Viktor miniszterelnök szombaton a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének (KÉSZ) XI. országos kongresszusán, az Országházban.

Míg a "bevándorlóországok" ideológiája a liberalizmus, addig a nem "bevándorlóországoké" a szuverenitás és a keresztény társadalmi tanítás - fejtette ki a kormányfő, kijelentve: a mai nyugat-európai liberalizmus átvétele a közép-európaiaknak "egész egyszerűen szellemi öngyilkosságot jelentene", és végül "mi is bevándorlóországgá válnánk (...), kevert kultúrájú ország lennénk belátható időn belül", itt is terrorizmus lenne, nem lenne határvédelem, családtámogatás helyett pedig "népességimport" ellensúlyozná a demográfiai hanyatlást.

- fogalmazott a miniszterelnök. Orbán Viktor szerint azonban "nem szabad rést nyitni a pajzson", ki kell tartani a következő választásig, a kormány ugyanis készen áll a keresztény Magyarország jövőjének megvédésére.

PestiSracok facebook image

- nyomatékosította. A miniszterelnök úgy értékelt, ma még tabu az európai politikában a bevándorló- és a nem bevándorlóországok közötti belső feszültség kimondása, és az európai vezetők történelmi kihívása, hogy e két különböző országcsoport együttélését kiépítsék.

- hívta fel a figyelmet. Magyarország álláspontja szerint - folytatta - a "bevándorlóországok" hibás külpolitikát folytatnak, elvesztették a határaik feletti ellenőrzést, és egy modernkori népvándorlásnak kiszolgáltatva magukat egy egészen új fejlődési irányt választottak. Megjegyezte azt is, hogy Nyugaton az illegális migránsok emberi jogai előnyt élveznek az európai polgárok akaratával szemben, akik nem akarják őket illegális bevándorlókként beengedni. Szavai szerint a "bevándorlóországok" jelentik ma a legnagyobb veszélyt az európai értékekre, hiszen veszélybe kerül a vallásszabadság, a férfi és nő egyenjogúsága és az antiszemitizmus elleni küzdelem is, mivel a Nyugat-Európába beáramolókról annyi biztosan elmondható, hogy

- mondta, jelezve:

Orbán Viktor hangsúlyozta: a kormány "magyar Magyarországot és európai Európát" akar, ami csak úgy lehetséges, ha "azt is vállaljuk, hogy mi keresztény Magyarországot akarunk egy keresztény Európában", mert csak ennek van jövője. Ismét kifejtette azt az álláspontját, amely szerint egy népvándorlás esetében a bajba jutott országokat ott kell megsegíteni, ahol a baj van, és nem áttelepíteni őket ide, mert "azzal a bajt vesszük a saját nyakunkba is". Hozzáfűzte, hogy egyébként éppen a nagy európai országok részvételével bombázták le például Líbiát - amely addig megfogta a népvándorlási hullámot -, és Szíriát is a nyugati beavatkozás tette tönkre. A keresztény ihletettségű pártokról szólva a miniszterelnök kifejtette: a keresztény politika feladata nem a kereszténység, hanem az abból kisarjadt emberi létformák - például az ember méltósága, a család, a nemzet és az egyházak - megvédése. Szerinte ez lehetővé teszi a kereszténydemokrata pártoknak, hogy több szavazatot gyűjtsenek össze, mint a hívők száma a társadalomban.

- jelentette ki, hangsúlyozva:

A keresztény értelmiségiekről szólva Orbán Viktor úgy fogalmazott:

A KÉSZ-t méltatva arról beszélt, hogy a keresztény értelmiség világából kisarjadt polgári körökben "iskolázta ki magát az ország +Mit tegyünk a visszatért posztkommunisták ellen?+ című tantárgyból". A közös országjárások pedig megalapozták, hogy a polgári jobboldal társadalmi hátországa mára jóval erősebb, mint a riválisoké - tette hozzá. Felidézte Az idők jelei című 2015-ös konferenciát, amelyre reményei szerint úgy lehet majd visszaemlékezni, mint az a tanácskozás, amely "megnyitotta előttünk a 2018-as ismétlés, mi több, triplázás lehetőségét".

PS/MTI, fotó:MTI

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.