Pesti Srácok

Rogán: Brüsszel fizessen!

Rogán: Brüsszel fizessen!

Továbbra is az a kormány elvárása, hogy az Európai Bizottság állja a magyar határvédelmi költségek felét, és határozottan reménykedik abban, hogy Brüsszel fizetni is fog - nyilatkozta Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorának.

Mint mondta, ez nem lenne precedens nélküli, hiszen Görögországnak, Olaszországnak és Bulgáriának is komoly támogatást adott az Európai Unió a migrációs válsággal, a határvédelemmel összefüggésben. Ezért szerinte ez Magyarország esetében is indokolt lenne.

jelezve, hogy ez a magyar költségvetésnek egy előre nem látható hatalmas, 270 milliárd forintos kiadás volt. Összevetésül megjegyezte, hogy 2017-ről 2018-ra a magyar oktatási kiadások - benne a pedagógusbérek 5 százalékos és a felsőoktatási dolgozók bérének 15 százalékos emelkedése - 117 milliárd forinttal nőnek.

PestiSracok facebook image
Forrás: The Independent

Persze Brüsszel azon az elvi állásponton van - folytatta Rogán Antal -, hogy kerítésért nem fizet, holott például Bulgáriában részben támogatta a kerítésépítést. Ám Magyarországnak vannak egyéb természetű kiadásai is, ezért a kormány készen áll a tárgyalásra, vitára az unióval - tette hozzá. Kijelentette: az nem működhet, hogy a szolidaritás egy irányú. Vagyis az elfogadhatatlan - mondta -, hogy Brüsszel szerint "az a szolidaritás, hogy mindenki fogadjon be migránsokat", aki viszont megvédi a határokat, az nem kap semmit.

Arra a kérdésre, hogy miért várt Orbán Viktor miniszterelnök az erről szóló, az Európai Bizottság elnökének címzett levelével, a kabinetiroda vezetője úgy reagált: a kormány először a munkát végezte el két év alatt, és mostanra kijelenthető, hogy Magyarország teljesítette kötelességét, készen áll a határok teljes körű megvédésére, "innentől kezdve kérjük a költségek finanszírozását".

Forrás: Business Insider

A kvótaperben jövő héten várható döntésről a miniszter azt mondta: sok elvárása nincs ezzel kapcsolatban, mert úgy érzi, az Európai Bíróság nem jogi, hanem politikai döntést fog hozni, "hiszen óriási politikai nyomás nehezedik" rá. Azonban, ha ott számon kérik Magyarországon a szolidaritást, akkor "nekünk is ki kell mondani: a szolidaritásnak van az a fajtája, amikor egy tagállam védelmezi az összes többit", és Brüsszelnek - a többi tagország nevében - ebből is ki kell vennie a részét.

Jelezte, bárhogy is dönt a bíróság, a kormány nem fogadja el azt, hogy Brüsszelben megmondhassák, kiket telepítenek be Magyarországra. Ez ugyanis tagállami parlamenti és kormányzati hatáskör - jelentette ki, megjegyezve azt is, hogy jó néhány ember kapott menekültstátuszt Magyarországon az elmúlt években.

A szombati kötcsei polgári pikniken tartott kormányfői beszédről szólva Rogán Antal kifejtette: a miniszterelnök Európa jövőjéről beszélt, amelyben a migránsválságnak szerepe van. Orbán Viktor felhívta a figyelmet arra - elevenítette fel a szavait -, hogy a NATO köreiben van olyan számítás, amely szerint Afrikából 60 millió ember kelhet útra 2020-ig, nagy részük Európa irányába. Vagyis úgy tűnik, a "migránsprobléma" nemhogy csillapodott volna, hanem új nagyságrendeket ölthet a következő időszakokban - mondta a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője, hozzáfűzve: vannak olyan szándékok is, amelyek szerint Európát "kevert népességű" földrésszé kell tenni, ami alapvetően változtatná meg a kontinens arculatát.

Forrás: Metro/UK

A kormányfő beszélt továbbá arról - idézte őt -, a 2018-as választás tétje az, hogy "meg tudjuk-e védeni a kerítést meg az elmúlt hét évben elért eredményeinket", például a családok biztonságát, a családvédelmi intézkedéseket, a gyermekek után járó adókedvezményt, a munkahelyek biztonságát.

Orbán Viktor Kötcsén idézte Emmanuel Macron francia elnököt is, aki szerint a nyugati világ ma válságban van. Sokféle válság gyötri a nyugati világot: migrációs, az ezzel összefüggő terrorellenes küzdelem, továbbá a gazdasági versenyképességi és a demográfiai probléma - fejtette ki Rogán Antal.

MTI; Vezető kép: 888.hu

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.