Trócsányi: Ha lecserélhető egy állam lakossága, akkor az már nem is állam
Az állam bizonyos jogairól lemondhat egy őt is magában foglaló szupranacionális szervezet javára, ám kell lennie egy olyan magnak, amely szent és sérthetetlen – írta a Magyar Időkben szombaton megjelent véleménycikkében Trócsányi László. Az igazságügyi miniszter kiemelte: lakosság, terület és szuverenitás nélkül nem létezik állam, és ha a lakosságának akár csak egy részét tetszőlegesen lecserélik, akkor az az állam nem létezik többé.
Veszélyes precedenst teremtettek címmel írt publicisztikát a szombati Magyar Időkbe Trócsányi László igazságügyi miniszter. A tárcavezető ebben kifejtette: aggodalommal tölti el az Európai Unió Bíróságának kvótaperben hozott szerdai ítélete, amelyben elutasították Magyarország és Szlovákia kényszerbetelepítés elleni beadványát. Szerinte azok az értékek, amelyeket az unió hordoz, megérdemlik, hogy ne állítsák félre őket, és ne legyen presztízskérdés nyilvánvalóan sikertelen megoldási kísérletekből. Szavai szerint a migrációs válság okai szerteágazók lehetnek:
a gyarmati múlttól az úgynevezett demokráciaexport adott esetben háborús vagy polgárháborús következményein át a klímaváltozásig.
Ugyanakkor a kelet-közép-európai államok felelőssége ezekben gyakorlatilag elenyésző. A miniszter kiemelte: abban egyetértés van, hogy a súlyos migrációs helyzet megoldásában mindenkinek részt kell vennie, ám a fő kérdés a „hogyan?”. Trócsányi azt írta:
Meggyőződésem, hogy nem szabad olyan (a gyakorlat alapján még tüneti kezelésnek is aligha minősíthető) „megoldást” alkalmazni, amely ugyan a problémát nem oldja meg, viszont újakat generál helyette.
A tárcavezető szerint a legfőbb elvi szintű probléma a kvóta kapcsán az állam létéhez kötődik. Bizonyos jogosítványairól lemondhat egy őt is magában foglaló szupranacionális szervezet javára,
A lényegnek azonban változatlannak kell maradnia: lakosság, egy bizonyos terület és szuverenitás nélkül az állam nem létezne többé. Kell lennie egy olyan magnak, amely szent és sérthetetlen. (...) Így például nem cserélhető le tetszőlegesen egy állam lakosságának kisebb vagy nagyobb része, joga van állást foglalni a multikulturalizmust illetően, vagy nem vehetők el egy államtól olyan hatáskörök, amelyekről nem mondott le. Pontosan ezen az alapon vitázunk a kötelező kvótarendszer jogi védhetősége kapcsán is
– írja cikkében Trócsányi László. Hangsúlyozta: a magyar kormány aggályosnak tartja, hogy az unió döntéshozó szervének, az Európai Tanácsnak a döntését felül lehetett írni, és azt is, hogy a bíróság döntése értelmében az Európai Bizottság átléphetett az Európai Parlament fölött, amelynek így demokratikus ellenőrző jogköre csorbult – azaz „megbomlott az egyensúly”. A bíróság döntésével ugyan lezárult a kvótaügy első szakasza, ám megkezdődik a második, melynek során az Európai Bizottság által megindított kötelezettségszegési eljárásban Magyarország újra kifejtheti álláspontját, és új érveket is előhozhat.
