Ravasz: csak a nagy tiltakozás miatt követeli a korábbinál kevesebb migráns befogadását Soros
Soros György tisztában van azzal, hogy a nemzetállamok lebontása és a globalizáció megvalósításának módját mindig a realitásokhoz kell igazítani: ez az oka annak, hogy a 2015-ben még általa követelt évi egymillió migráns helyett már „csak” évi 300 ezer befogadását és ellátását követeli Európától. A célja nem változott, ám a tempót a „valósághoz” igazította.
Mi is az a Soros-terv? Mi képezi a hátterét, és mi lehet a célja ezzel a milliárdos tőzsdespekulánsnak? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre adhat választ a Figyelő legújabb számában megjelent összefoglaló, amelyben megszólal Orbán Balázs, a Századvég Alapítvány kutatási igazgatója, valamint Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója. Elindulva a Soros-terv alfájától, tekintsük meg, milyen alapgondolatok mentén igyekszik az üzletember tervét végrehajtatni. Eszerint Soros György terve Henri Bergson francia filozófus eszméjéből eredeztethető, aki elsőként vázolta fel az emberiség kétfajta szerveződési elvét: a törzsi, és a globális rendszert. Soros erre alapozza gondolatmenetét, kiegészítve Karl Popper filozófus gondolatával, aki szerint nemzetállam, mint olyan nem létezik.Így születhetett meg anyílt társadalom, vagyis a spekuláns által éltetett globális kapitalizmus. Leegyszerűsítve:
a nemzetállamok helyett Soros a nemzetközi intézményeket és az egyéni szabadságot nyújtó globalizációt akarja támogatni, mivel szerinte a szuverén államok a két világháború során már bebizonyították, nem tudják garantálni a békét és a biztonságot. Erre pedig ideológiát is gyártott.
Az üzletember elképzelései két síkon mozognak. Az egyik egy ideológiai sík, amely szerint a XX. század borzalmaiért a nemzetállamok a felelősek, másrészt az üzleti sík, vagyis az általa folytatott gazdasági tevékenység bőven túlmutat a nemzetállamokon – mondta Orbán Balázs. A kérdés azonban adott: ha létrejön egy határok, és nemzetállamok nélküli világ, ki lesz annak a vezetője? Szánthó Miklós így vélekedett a kérdésről:
Popper alapján a Soros-terv is két dolgot javasol: egyrészt, a liberális, emberi jogi fundamentalizmuson alapuló demokráciák megerősítését, majd ezek globális összeállását a Nyílt Társadalom Szövetségében. Ez egy fokozatos projekt, de az egyértelmű, hogy a cél az állami szuverenitás hanyatlásának elősegítése.
Hozzátette, Soros Györgynek elengedhetetlen mindezen feltételek megvalósításához, hogy a nemzetközi jog- és intézményrendszert megerősítse, ehhez pedig tökéletes segítséget nyújt például az IMF, a Világbank, az ENSZ vagy éppenséggel az Európai Unió intézményrendszere.
Az elnyomás után bármi kecsegtető lehet
Bár a szabadság és a határnélküliség sokak számára vonzó lehet, mint ahogyan Magyarország is szimpatizált vele rögtön a rendszerváltozás után, ám a jogász szerint ez arra vezethető vissza, hogy a kommunizmusnál nyilvánvalóan bármi jobb volt, és az unió is csupán egy tejjel-mézzel folyó Kánaánnak tűnt a 90-es években.
Csak a rendszerváltás után kezdett felsejleni, hogy ez a szabadság valójában szabadosságot, totális egyenlőségelvűséget, érzékenyítőkurzusokat és hetven-egynéhány gendert is takar, persze, a migránsok feltétel nélküli befogadásával.
Orbán Balázs szerint az EU-ra háruló migrációs nyomás kiváltó okait elsősorban nem Soros Györgynél kell keresni, hanem az Európát körbevevő közeg instabilitásában, ugyanakkor mindez segíti az üzletembert abban, hogy közelebb kerüljön a számára ideális világ kialakulásához, így abszolút érdekelt abban, hogy erősítse a migrációs folyamatokat. Igen ám, de a milliárdos spekuláns nem bízta a véletlenre, tisztában van azzal, hogy a megvalósítás módját mindig a realitásokhoz igazítsa. Ennek tökéletes példája hogy a 2015-ben megfogalmazott évi egymillió menekült befogadására vonatkozó javaslatát évi 300.000 főre csökkentette, látván, hogy a 2015-ben érkező migránsok miként alakították át az európai politikai térképet. Következésképp a cél változatlan, csak a tempó a „valósághoz igazodik”.
Forrás: Figyelő; Vezető kép: yournewswire.com
