Pesti Srácok

Évekkel tovább ül majd a sitten egy rab, amiért másfél hónapig szökésben volt

Alig másfél hónapig „szívhatott friss levegőt” az a 38 éves rab, aki még szeptemberben szökött meg a Szegedi Fegyház és Börtön nagyfai objektumából. A szökött fegyencre szerda este Hajdúsámsonban csaptak le a szegedi rendőrök, és visszaszállították a büntetés-végrehajtási (bv) intézetbe. A rövid szabadság miatt azonban a férfi még több időt tölt majd a bv „vendégszeretetében”.

Elfogták azt a 38 éves rabot, aki még szeptember 14-én szökött meg Nagyfáról mezőgazdasági munkavégzés közben – közölte a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság csütörtökön. A szökött rabra szerdán késő este, egy hajdúsámsoni családi házban csaptak le a szegedi rendőrök. A rendőrség közleménye szerint a Szegedi Rendőrkapitányság fogolyszökés bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított eljárást a férfi ellen. A szökött fegyenc így alig másfél hónapnyi szünet után folytatja büntetésének letöltését, amit azonban a fogolyszökés miatt újabb évekkel toldottak meg.

Plusz börtönéveket kockáztatnak a szökéssel

A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BvOP) az esettel összefüggésben közölte: a fogvatartottakat a rendőrség vagy a bv munkatársai rövid időn belül elfogják, akik ezzel plusz börtönéveket kockáztatnak. Legutóbb szeptember 20-án fogtak el a rendőrök egy rabot, aki szeptember 12-én szökött meg Győrből. Kiemelték:

PestiSracok facebook image

A BvOP szakmai álláspontja szerint az elmúlt időszak szökéseinek hátterében az áll, hogy egyre több – börtönön kívüli – külső helyszínen végeznek munkát az elítéltek. A bv-szervezet közel 1500 fogvatartottat foglalkoztat napi szinten külső gazdálkodó szervezettel kötött szerződés keretében, akiknek őrzése, ellenőrzése jelentős feladat.

Csak alacsony biztonsági kockázati besorolású rabok dolgozhatnak a börtönök falain kívül felügyelet mellett; Fotó: BvOP

Külső munkát kizárólag olyan rabok végezhetnek, akik kisebb súlyú bűncselekmény miatt töltik szabadságvesztésüket. A korábbi évek eseteinek vizsgálatakor bebizonyosodott, hogy a rabok valamilyen személyes körülményben, családi állapotban történt negatív változás miatt próbálkoztak szökéssel.

Szökések Magyarországon: 2013: 0 fő, 2014: 2 fő, 2015: 3 fő, 2016: 1 fő, 2017: 7 fő

Vagyis öt év alatt összesen tizenhárom rab szökött meg. A BvOP szerint ez minimális arány a közel 18 ezer fős fogvatartotti létszámhoz viszonyítva. A Szegedi Fegyház és Börtön nagyfai objektumából egyébként naponta harminc elítélt érkezik a Nagyfa-Alföld Kft. földjeire, hogy reggel 8 óra és délután 5 óra között fűszerpaprikát szedjen a fagyok beköszöntéig. A BvOP szeptember végi tájékoztatása szerint a Nagyfán büntetésüket töltő alacsony biztonsági kockázati besorolású raboknak október végéig adnak elfoglaltságot a munkálatok.

Fotó (illusztráció): blikk.hu

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)