Pesti Srácok

A németek többsége egyetértene a menekültbefogadás visszaszorításával

A németek többsége egyetértene a menekültbefogadás visszaszorításával

Egyetértene a német lakosság többsége azzal, ha a Horst Seehofer vezette bajor jobbközép CSU követelésének megfelelően felső határt vezetnének be a menekültek befogadásában - mutatta ki egy pénteken ismertetett felmérés. Az Angela Merkel vezette testvérpárt, a CDU viszont továbbra is elutasítja a gondolatot, és egyelőre nincs jele annak, hogy a két politikus megegyezésre juthat az ügyben a hét végére tervezett tanácskozásukon.

A YouGov közvélemény-kutató társaság adatai szerint a németek 56 százaléka támogatja a CSU követelését, miszerint rögzíteni kell a befogadható menekültek felső létszámhatárát a szeptemberi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás révén alakuló új kormány működéséről szóló koalíciós szerződésben, míg 28 százalék elutasítja ezt. A Bundestagban közös frakciót működtető CDU/CSU pártszövetség szavazótáborában 55 százalékos a felső határ támogatottsága. A legmagasabb arányban, 96 százalékban a CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németország (AfD) szavazói támogatják a menekültbefogadási felső határt, utánuk a liberális FDP bázisa következik 69 százalékkal. A többség egyedül a Zöldek táborában utasítja el a követelést, 60 százalékos aránnyal.

A Bundestag pártjainak eddigi állásfoglalásai alapján leginkább egy CDU/CSU-FDP-Zöldek kormány megalakulása tűnik valószínűnek. Előbb azonban a CDU-nak és a CSU-nak rendeznie kell a menekültválságban feszültté vált viszonyát, hogy egységes szövetségként tárgyalhassanak a lehetséges koalíciós partnerekkel. A két pártelnök, Angela Merkel és Horst Seehofer vasárnap tárgyal szűk körben, a CDU és a CSU néhány vezetőjének részvételével. Az egész napot szabaddá tették, ami arra utal, hogy hosszú megbeszélésre készülnek.

Arra utaló jelek viszont egyelőre nincsenek, hogy sikerül is majd a megállapodás a leginkább vitatott ügyről, a menekültbefogadási felső határról. A vita több mint egy éve tart, a CSU a szövetségi kormány - vagyis a párt részvételével működő koalíció - által folytatott menekültpolitika kiigazításaként sürgette a felső határ bevezetését, amit a CDU és a koalíció harmadik tagja, a szociáldemokrata párt (SPD) elutasított. A szeptemberi Bundestag-választás óta még inkább megmerevedtek a frontok. Az utóbbi napokban a CSU részéről legalább fél tucat vezető politikus jelezte, hogy nem adják fel követelésüket, a CDU-ban pedig legalább ennyien jelezték, hogy továbbra sem értenek egyet vele. Az ellenérvek között szerepel, hogy a merev felső határ nem fér össze a német alaptörvénnyel és a menekültügyet szabályozó nemzetközi előírásokkal. A CSU által követelt évi 200 ezer fős felső határ bevezetése akár "szívó hatást" is kiválthat, mert a Németországba vágyó menekültek úgy érthetik az intézkedést, hogy a berlini vezetés szívesen befogadna évi újabb 200 ezer embert - jegyezte meg egy interjúban Thomas de Maiziere CDU-s szövetségi belügyminiszter.

PestiSracok facebook image

Tovább nehezíti a testvérpártok dolgát, hogy a CSU-ban belső viszály kezdődött a rossz választási szereplés miatt. A csak Bajorországban induló párt 1949 óta először végzett 40 százalék alatti eredménnyel, a szavazatok 38,8 százalékát gyűjtötte össze a tartományban, az AfD pedig a nyugati tartományokat tekintve kiugró eredményt, 12,4 százalékot ért el. Ez a CSU-ban kialakult értelmezés szerint azt vetíti előre, hogy veszélybe kerülhet a párt abszolút többsége a 2018-as helyi parlamenti (Landtag-) választáson. Ezért a CSU most a belső vitáktól függetlenül egységesen sürget a testvérpártnál keményebb fellépést a menekültügyben, hogy vissza tudja hódítani az AfD-hez átállt választókat. A CDU-ban viszont úgy látják, hogy éppen a CSU-nak a menekültügyben elfoglalt "belső ellenzéki" álláspontja és a migrációs válság megoldása helyett a kétségeket, aggodalmakat a középpontba helyező retorikája vezetett az AfD előretöréséhez.

Ráadásul a pártok színei alapján (CDU/CSU: fekete, FDP: sárga, Zöldek: zöld) elnevezett Jamaica-koalíció összeállításában akadály lehet, ha kölcsönös engedmények alapján sikerül megállapodni, mert egy ilyen, nagyon nehezen kialakított kompromisszumot már nemigen lehetne módosítani a liberálisokkal és a Zöldekkel folytatott tárgyalásokon. Ugyanis mindkét párt elutasítja a menedékkérők, menekültek befogadásának merev felső korlátját, és ebből különösen a Zöldek vezetői nem nagyon engedhetnek, mert az esetleges koalíciós szerződést el kell fogadtatniuk a tagsággal egy pártszavazáson.

MTI; Vezető kép: Yahoo

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.