Pesti Srácok

Plusz egy évet kapnak a külföldi felsőoktatási intézmények, hogy teljesítsék a működési feltételeket

Plusz egy évet kapnak a külföldi felsőoktatási intézmények, hogy teljesítsék a működési feltételeket

Akár egy év haladékot is kaphat Soros egyeteme, és a hazánkban bejegyzett külföldi egyetemek, hogy megfeleljenek a magyarországi működési feltételeknek. A felsőoktatási törvény módosítására az igazságügyi miniszter nyújtott be javaslatot, amit ha el is fogadhat az országgyűlés a Momentum és a CEU többi féltőjének megnyugtatására.

A Parlament kedden reggel első napirendi pontként tárgyalhatja Trócsányi László igazságügyi miniszter felsőoktatást érintő törvénymódosító javaslatát, amely alapján a jelenlegi 2018. január 1-je helyett, egy évvel későbbi időpontig kell az egyetemeknek, így például a CEU-nak is megfelelnie a felsőoktatási törvény tavaszi módosításában előírt feltételeknek.

Áprilisban kivételes eljárásban fogadta az országgyűlés a felsőoktatási törvény módosítását, amely rendet tesz a 27 hazánkban működő külföldi egyetem körül, amelyek közül többen nem tartják be a hazai felsőoktatási intézményekre vonatkozó szabályokat. A módosítás szerint a jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik. Vagyis, ha az egyetem székhelye egy föderatív államban van, és ott a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére nem a központi kormányzat jogosult, akkor a központi kormánnyal létrejött előzetes megállapodáson kell alapulnia az oklevél kiadásához szükséges nemzetközi szerződésnek. A határidő a jogszabály szerint október vége volt, hogy teljesítsék a külföldi egyetemek a törvémnymódosításban rögzített feltételeket.

Soros György és általa finanszírozott szervezetek mindent elkövettek, hogy aláássák a felsőoktatási törvényünk ez irányú módosítását és tovább működhessen a CEU minden külső ráhatás, rálátás nélkül. Tüntetéseket szerveztek a „Lex CEU” ellen. Még az Európa Tanács tanácsadó testülete a Velencei Bizottság sem mulasztotta el, hogy közölje aggályait.

PestiSracok facebook image

A CEU a tiltakozások közepette az elmúlt hónapokban megkezdte azokat az intézkedéseket, amelyek alapján legalizálná magyarországi működését. Előzetes megállapodást kötött a New York államban működő Bard College-dzsal, hogy ott lehessen az amerikai székhelye, az egyetem szerdán közölte, hogy jelenleg arra várnak, hogy ezt a tervezetet elfogadja a magyar kormány.

Trócsányi László igazságügyi miniszter - Fotó: MTI

Trócsányi a törvénymódosítási javaslat kapcsán a napokban azt mondta, az eddigi 2018. január 1-jei határidő láthatóan elegendő volt azoknak a felsőoktatási intézményeknek, amelyek a felesleges politikai vita és a konfliktus helyett a megállapodást érdemben keresték. Ennek ellenére adnának további egy év haladékot a feltételek teljesítéséhez. Persze Soros egyeteme ennek sem örül, szerintük ugyanis a haladék csak meghosszabbítja a bizonytalanság időszakát, ráadásul állítják, hogy a magyar kormány diszkriminál, és ezért nem írta még alá a fennmaradásukat biztosító megállapodást New York állammal.

Vezető kép: PestiSrácok archív

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.