Darák: a Kúria ügyelosztási rendje megfelel az alkotmányos követelményeknek
A Kúrián működő automatikus ügyelosztási rend megfelel az alaptörvény szellemiségének, és az ebből kibontható törvényes bíróhoz való jog követelményének - mondta Darák Péter, a Kúria elnöke az Országgyűlés igazságügyi bizottsága előtt hétfőn.
A bizottság a Kúria elnökét az elmúlt éves beszámolójával kapcsolatban hallgatta meg, Darák Péter képviselői kérdésekre válaszolva kifejtette, az ügyelosztási rend minden kollégium vonatkozásában objektív:
a büntetőügyeknél például a három tanács között az iktatási szám alapján osztják el az ügyeket, azzal, hogy a katonai illetve közlekedési ügyekre az egyes tanácsok „specializálódtak”. A polgári ügyeket azok tárgya alapján osztják el az egyes tanácsok között, a közigazgatási szakágban pedig az ügyszám végződése határozza meg a tanácsot. A választási ügyeket - tekintettel arra, hogy egy-egy országos választás esetén 2-300 ügy is érkezhet a Kúriára - a közigazgatási kollégium minden tanácsa tárgyalja és sorszám alapján osztják el azokat. A hatályos ügyelosztási rend megismerhető a Kúria honlapján
- tette hozzá. Darák Péter képviselői kérdésre beszélt a Kúria joggyakorlat-elemző munkacsoportjainak működéséről is, mint mondta, a kollégiumvezetők javaslatai alapján a Kúria vezetői értekezlete dönti el, melyik kérdésben lesz joggyakorlat-elemzés. Szintén képviselői kérdésre válaszolva kifejtette: a Kúria jogfejlesztő jellegű iránymutatásai során önkorlátozással él, azaz nem végeznek ilyen munkát konkrét ítélet nélkül, mert „az tiszta törvényalkotás lenne”. Hozzátette: a jogegységi határozatok alapja minden esetben az alsófokú bíróságok ítélkezési gyakorlata. Kitért arra,
a jogrendszer folyamatos és jelentős mértékű változásai közepette a Kúria nem elégedhet meg a hagyományos, törvény által biztosított jogegységesítő aktusok bizonyos időközönkénti kibocsátásával. Aktív, kezdeményező szerepet kellett vállalnia olyan kötetlen konzultációs fórumok kialakításában, ahol megismerheti az ország különböző pontjain ítélkező bírákat - végső soron a bíróságokhoz forduló állampolgárokat foglalkoztató - problémákat. Mindez hozzájárul a következetes és színvonalas ítélkezéshez
- mondta. A bizottság Staudt Gábor (Jobbik) alelnök tartózkodása mellett elfogadta a beszámolót. StaudtGábor azzal indokolta döntését, hogy nem elégedett a polgári kollégium szakmaiságával. BárándyGergely (MSZP) alelnök szerint a Kúria magas színvonalon, jól végzi a munkáját, és úgy vélte, a bíróság a jogállamiság utolsó bástyája. A politikus szerint „nem elegáns”, hogy Répássy Róbert (Fidesz) Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter felvetése alapján firtatta általános kérdésben az ügyelosztási rendet.
Répássy Róbert szerint viszont az ügyelosztás fontos alkotmányossági kérdés, és a válasz meggyőzte, hogy „mindenféle összeesküvés-elmélet ellenére előre látható, kiszámítható rendben zajlik az ügyelosztás a Kúrián”, nem szubjektív, hanem objektív szempontok alapján.
Az ülésen frakciónként 8 perces időkeretben lehetett kérdezni a meghívottaktól és véleményeket megfogalmazni. Staudt Gábor és Bárándy Gergely ezt kifogásolta, arra hivatkozva, hogy az időkeretben nem lehet érdemi vitát folytatni, az sérti a parlament tekintélyét és a meghallgatottakat.
Forrás: MTI; fotó: MTI
