Pesti Srácok

Életfogytiglant kaptak az argentin katonai junta gyilkos tisztjei

Életfogytiglant kaptak az argentin katonai junta gyilkos tisztjei

Életfogytiglani börtönbüntetést szabott ki egy Buenos Aires-i bíróság szerdán 29 egykori katonatisztre az argentin katonai diktatúra idején 1976-83 között általuk elkövetett emberiesség elleni bűntettekért. Az öt éve kezdődött óriásperben 52 volt katona és titkosszolgálati ügynök, valamint néhány civil ült a vádlottak padján.

Az elítéltek között volt fregattkapitányok is vannak, mint a „halál szőke angyalaként” hírhedtté vált Alfredo Astiz, Jorge „Tigris” Acosta és az egykor Serpico néven emlegetett Ricardo Cavallo. Ők a már korábban kapott életfogytiglani szabadságvesztésüket töltik. Tizenkilenc vádlottat 8-25 év börtönre ítéltek. Hat embert mentettek fel, köztük Juan Alemannt, a diktatúra egyik pénzügyminiszterét, és annak a néhány civilnek az egyikét, akiket a jogsértések kitervelésével vádoltak.

A bíróság csaknem 800 tanút hallgatott meg a haditengerészet egykori műszaki iskoláján (ESMA) történt eseményekről, ahol a börtönné és kínzóközponttá alakított épületegyüttesben illegálisan tartották fogva, kínozták és gyilkolták meg a diktatúra ellen hangjukat felemelő embereket. Emberi jogi csoportok becslései szerint mintegy 5000 embert vetettek az ESMA börtöneibe, és a foglyok közül alig 250-en élték túl a szörnyű megpróbáltatásokat. A vádak részét most először képezték az egykori „haláljáratok”, amikor repülőgépekről élve dobtak foglyokat a tengerbe a Río de la Plata öbölben. Az ESMA-ban született gyermekeket elvették szüleiktől és katonacsaládok fogadták örökbe, megfosztva őket személyazonosságuktól.

Az argentin igazságszolgáltatás 2011-ben már kiszabott életfogytiglani büntetéseket 16 egykori katonatisztre az ESMA-ban elkövetett emberiesség elleni bűncselekményekért. A hét évig tartó katonai diktatúra idején becslések szerint mintegy 30 ezer embert öltek meg Argentínában.

PestiSracok facebook image

MTI

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.