Pesti Srácok

Ezer mécses éjszakája - "Ha nincs keresztény jelenünk, jövőnk sem lesz"

Ezer mécses éjszakája - "Ha nincs keresztény jelenünk, jövőnk sem lesz"

Összesen 1008 darab mécsest gyújtottak meg a református hívek Sólyban, az 1008 éves műemlék templomnál, István és Koppány csatájának helyszínén. A helyi egyházközség minden évben november 2-án így emlékezik halottaira és az ősökre. A reformáció 500. évfordulója apropóján az Ezer mécses éjszakáján Bikádi László Károly lelkész azt mondta, Európa gyökerei keresztények, de ha azt nem ápoljuk és nincs keresztény jelenünk, akkor Európának keresztény jövője sem lesz, vagy nem olyan, amilyet elképzeltünk.

Nyolc éves hagyomány a Veszprém megyei Sóly községben, hogy Halottak Napján, miután besötétedik, a református hívek összegyűlnek a helyi református templomban - az ezer éves sólyi templomban - és mécseseket gyújtanak. Pontosan annyit, ahány éves a műemlék templom. A lángoló kis mécsesekkel körberakják a szószéket, a templom épületét és a templomhoz vezető utat.

A megemlékezésen Bikádi László Károly sólyi-hajmáskéri református lelkész emlékeztetett, kettős jubileumunkra. A reformáció idén 500 éves, 500 éve tűzte ki kiáltványát Luther Márton a wittenbergi templom kapujára és 450 éves a magyar protestantizmus.

PestiSracok facebook image

Hozzátette, ha az ember nem ápolja a gyökereit, ha nem őrzi a múltját, akkor nem lesznek ágai, hajtásai és nem fog termést sem hozni.

A sólyi református lelkész szerint kötelességünk méltón őrizni azok emlékét, és az ő hitük szerint cselekedni, akik a vérüket adták Magyarországért. Mint mondta, az ezer mécses fénye egy apró fénysugár, amivel az emberek fejében is szeretnének világosságot gyújtani, hogy felismerjék, tudatosítsák, hogy őseink számára fontos volt a keresztény hitük. Készek voltak az életüket áldozni érte. Nem Európát akarták építeni, nem a nagyvilágot akarták építeni, hanem a keresztény Magyarországot és ezt hagyták ránk örökül, hogy vigyázzunk rá!

Fotók: PS/Füssy Angéla

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)