Pesti Srácok

KERO bocsánatot kért: "valóban közelítettem ahhoz a határhoz, ami még szerintem elfogadhatónak tekinthető"

KERO bocsánatot kért: "valóban közelítettem ahhoz a határhoz, ami még szerintem elfogadhatónak tekinthető"

Az Operettszínház korábbi művészeti vezetője esetében is kotta szerint úgy történt, ahogy a Vígszínház főrendezője esetében. A tagadás, jogi lépésekkel való fenyegetés után visszalépés, majd bocsánat kérés. Kerényi Miklós Gábor néhány órája Facebook-oldalára vetette oda az elnézést kérő sorokat, melyben úgy fogalmaz, tetteit a mérhetetlen szabadságvágy vezérelte. Ugyanakkor elismeri, hogy viselkedése közelített ahhoz a határhoz, ami szerinte még elfogadható.

Ahogy azt a PestiSrácok is megírta a Weinstein-botrány hatására Magyarországon is elindult a Metoo hullám. Az utóbbi hetekben egymás után szólaltak meg névvel, vagy név nélkül áldozatok, akik arról beszéltek, hogy színházi berkekben szexuális zaklatás áldozatai lettek.

Elsőként a Vígszínház főrendezőjét, Marton Lászlót érték a vádak, akit azóta elbocsátottak a Vígszínházból, felfüggesztette oktatói állását a Színház és Filmművészeti Egyetemen. Majd a Budapesti Operettszínház korábbi művészeti vezetőjét nevezték néven, még durvább vádakkal illetve a művészt, először csak blogokban, majd a médiában is. Kerényi Miklós Gábor, alias KERO továbbra is tagad, de felmentését kérte állásából, továbbá nyugdíjazását is. A keddi napon a Budapesti Operettszínház közölte, hogy azonnali hatállyal elbocsátják a művészt és belső vizsgálatot indítottak.

Csak mindezek után fakadt ki az Operett korábbi művészeti vezetője. Hivatalos Facebook oldalán azt írta, bocsánatot kér, ha bárkit bármivel megbántott. Továbbá bevallja, hogy többször került olyan élethelyzetbe, amikor stílusban, viselkedésben megközelítette azt a határt, ami szerinte még elfogadható.

PestiSracok facebook image

Vezető kép: nyugatifeny.hu

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!