Pesti Srácok

A magyar kormány támogatásával újították fel a küküllővári műemlék templomot

A magyar kormány támogatásával újították fel a küküllővári műemlék templomot

Az erdélyi Küküllőváron vasárnap hálaadó istentisztelet keretében avatták fel a magyar állam támogatásával felújított, Árpád-kori falrészeket is őrző középkori református templomot. A magyar kormány által két éve indított Rómer Flóris Terv keretében tavaly 80, idén mintegy 30 erdélyi műemlék menekülhet meg az enyészettől.

Az ünnepségen Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériuma egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára is beszédet mondott. Az államtitkár a rendezvény végén a magyar közmédiának nyilatkozva úgy vélekedett, a templomfelújítás üzenet Európa és a világ felé arról, hogy az itteni szórványmagyar közösség meg akar maradni kereszténynek és magyarnak. Ezt azért tartja rendkívülinek, mert – mint megjegyezte –:

Az erdélyi műemlék templom Tatárfejnek is nevezett freskójáról ismert. A renoválás során derült ki, hogy a falfestmény valójában Szent Kristófot ábrázolhatta. Először a torony újrafedése történt meg. A renoválás második ütemében egyebek között helyreállították a szentély tetőszerkezetét, kicserélték a nyílászárókat. A homlokzat helyreállítása során feltárták a középkori freskómaradványokat, a templomhajótól fallal elválasztott, használaton kívüli szentélyt újravakolták és kifestették. A régészeti feltárás után elkészült a kriptához vezető lépcső, a téglaaljzat, majd a kőrészleteket is restaurálták. A felújítás a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával, a szentély ablakainak restaurálása a Rómer Flóris Terv támogatásával a Teleki László Alapítvány koordinálásában valósult meg.

PestiSracok facebook image

A határon túli magyar épített örökség felmérésével és megóvásával megbízott Teleki László Alapítvány munkájának köszönhetően több erdélyi templom is megmenekült az enyészettől. A magyar kormány által két éve elindított Rómer Flóris Terv keretében tavaly 80, idén összesen 30 műemlék újul meg Erdélyben. Az idén 250 millió forintból gazdálkodó program legfontosabb feladata ugyanis nemcsak a veszélyben lévő műemlékek megóvása, az állagvédelem, hanem az értékek dokumentálása, feltárása is.

PS/MTI/kronika.ro, Vezető kép: Teleki László Alapítvány

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.