Pesti Srácok

Málenkij robot: megemlékezések a Szovjetunióba hurcoltak emléknapján

Málenkij robot: megemlékezések a Szovjetunióba hurcoltak emléknapján

A Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja alkalmából szombaton és vasárnap megemlékezéseket tartanak Budapesten. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tájékoztatása szerint ma koszorúzással tisztelegnek az érintettek emléke előtt az V. kerületi Honvéd téren a Gulág áldozatainak emlékkövénél.

A Szovjetunióban volt magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezete (Szorakész) a VI. kerületi Derkovits Gyula Általános Iskolában tart megemlékezést. Köszöntőt mond ifj. Menczer Gusztáv és Menczer Erzsébet, a Szorakész elnöke. Megemlékező beszédet tart Kucsák László, a Fidesz országgyűlési képviselője. A pokol bugyrai – Málenkij robot – Kényszermunka a Szovjetunióban című kiállítás megnyitója a ferencvárosi pályaudvarnál található Málenkij robot-emlékhelyen lesz, ahol köszöntőt mond Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, a tárlatot Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára nyitja meg.

Vasárnap a Gulágra málenkij robotra elhurcoltakért szentmisét mutat be Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek a Magyarok Nagyasszonya templomban, a VIII. kerületben, utána megemlékezést tart Soltész Miklós, az Emmi egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára. A rendezvény koszorúzással zárul.

1944 őszétől csaknem nyolcszázezer embert hurcoltak el Magyarországról hadifogolyként vagy internáltként többéves kényszermunkára, akár negyedszázados száműzetésre a Szovjetunióba. A túlélők első csoportja csaknem egy évtizeddel később, 1953. november 25-én térhetett haza a táborokból. Az Országgyűlés 2012-ben nyilvánította november 25-ét a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjává, hogy méltóképpen emlékezzenek az idegen földön, otthonuktól több ezer kilométerre elhunytakra, fogságba kerültekre.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI. Fotó: PS

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.