Pesti Srácok

Málenkij robot: megemlékezések a Szovjetunióba hurcoltak emléknapján

Málenkij robot: megemlékezések a Szovjetunióba hurcoltak emléknapján

A Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja alkalmából szombaton és vasárnap megemlékezéseket tartanak Budapesten. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tájékoztatása szerint ma koszorúzással tisztelegnek az érintettek emléke előtt az V. kerületi Honvéd téren a Gulág áldozatainak emlékkövénél.

A Szovjetunióban volt magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezete (Szorakész) a VI. kerületi Derkovits Gyula Általános Iskolában tart megemlékezést. Köszöntőt mond ifj. Menczer Gusztáv és Menczer Erzsébet, a Szorakész elnöke. Megemlékező beszédet tart Kucsák László, a Fidesz országgyűlési képviselője. A pokol bugyrai – Málenkij robot – Kényszermunka a Szovjetunióban című kiállítás megnyitója a ferencvárosi pályaudvarnál található Málenkij robot-emlékhelyen lesz, ahol köszöntőt mond Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, a tárlatot Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára nyitja meg.

Vasárnap a Gulágra málenkij robotra elhurcoltakért szentmisét mutat be Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek a Magyarok Nagyasszonya templomban, a VIII. kerületben, utána megemlékezést tart Soltész Miklós, az Emmi egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára. A rendezvény koszorúzással zárul.

1944 őszétől csaknem nyolcszázezer embert hurcoltak el Magyarországról hadifogolyként vagy internáltként többéves kényszermunkára, akár negyedszázados száműzetésre a Szovjetunióba. A túlélők első csoportja csaknem egy évtizeddel később, 1953. november 25-én térhetett haza a táborokból. Az Országgyűlés 2012-ben nyilvánította november 25-ét a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjává, hogy méltóképpen emlékezzenek az idegen földön, otthonuktól több ezer kilométerre elhunytakra, fogságba kerültekre.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI. Fotó: PS

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.