Pesti Srácok

Mellár Tamás és Kész Zoltán is az összefogás jelöltjeként indulna

Mellár Tamás és Kész Zoltán is az összefogás jelöltjeként indulna

Ahogy várható volt, a választások közeledtével megszaporodtak azon jelentkezők, akik a nem is létező ellenzéki összefogás közös jelöltjeként hősies áldozatvállalásról tanúbizonyságot téve készek volnának indulni és a Jobbiktól a Munkáspártig tartó szeleket a vitorlájukba fogva akár parlamenti képviselők is lenni négy hosszú évig. A Magyar Narancs hasábjain ma Kész Zoltán és Mellár Tamás mutatkozott be a Bitó szalon döntnökeinek.

Ahány ellenzéki párt és ahány független önjelölt akad, annyi forgatókönyv van az ellenzéki összefogásra. Közös nevezőt, persze az Orbán-trófea elejtésén túl, abban találhatjuk meg, hogy mindegyik szereplő önmagát szeretné az összefogás élén látni, és a többi versenytárs visszalépését történelmi szükségszerűségnek tekintik. Kész Zoltán szerint minden választókerületben olyan erős jelöltet kell találni, aki le tudja győzni a Fidesz emberét; Mellár Tamás pedig egyenesen kényszerhelyzetet lát saját népfrontos jelöltségében.

A becsvágy mellett az optimizmus sem hiánycikk

PestiSracok facebook image

-fogalmazott meg még sosem hallott gondolatokat Kész Zoltán.

Mellár Tamás a salamoni példával illusztrálta, hogy az egyéni ambíciók és a pártérdekek közt húzódó feszültséget az ő jelölésével lehet feloldani, hiszen ha az ellenzéki pártok lemondanak a jelölésről, akkor az ellenzék fog nyerni, és a demokratikus gyereket se kellett ketté vágni.

A Jobbikhoz való viszony meghatározó, de mégsem

Mellár és Kész közti csodálatos összhangba Vona Gábor és a Jobbik említésekor került némi disszonancia. Mellár nagyvonalúan hajlandó volna tárgyalni a kiscicák és kiskutyák pártjával és elfogadni támogatásukat, addig Kész – a 2015-ös időközi választási győzelmétől magabiztosan – továbbra is olyan szélsőjobboldali formációnak tekinti a Jobbikot, akivel nem hajlandó lepaktálni. Ebben szerepet játszhat persze a józan belátás is, hiszen nem túl valószínű, hogy a gazda (Simicska Lajos) tribünbarátját (Varga-Damn Andrea) hajlandó volna visszaléptetni.

A „jogállami keretek visszaállítása” és a „választási szabályok arányosítása” ügyében viszont mind a ketten hajlandóak lennének mégis összefogni a Jobbikkal, mert a fékek és ellensúlyok mindennél fontosabbak.

-fejtegette Mellár Tamás, elegánsan átugorva azon, hogy a közjogi átalakításokról a parlament szavaz, nem a kormány dönt, valamint az abszolút többség még nem elég a kétharmados jogszabályok módosításához – bármennyire is demokratikus felindultságból cselekednének így.

A felvetést, miszerint a centrális erőteret harapófogóba záró ellenzéki összefogásnak – az erőviszonyokra is tekintettel – a Jobbik lenne a vezető ereje, a két önjelölt eltérően próbálta árnyalni, elkenni. Kész az informális együttműködésben hisz, amikor nem hivatalosan fogadja el a Jobbik támogatását, hanem a választói bölcsesség teszi „esélyes jelöltté”; Mellár pedig – hűen konzervatív önképéhez – ismét a történelmi szükségszerűséget és a Demokratikus Koalíció legfontosabb üzenetét, az Orbán vagy Európát hozta magyarázatként arra, miért kell a Jobbikkal is megfontolni a feltétel nélküli alapjelöltállítást.

Miben reménykednek?

Hogy egyelőre az összefogásnak, legyen az korlátozott, vagy a cicáktól a kutyákig terjedő, nem sok jele látszik, de ez nem kedvetlenítette el egyik önjelölt rezsimváltót sem. Mellár szerint nem a választásokra, hanem a szükségszerűen bekövetkező tárgyalásokra készülnek az ellenzéki pártok, Kész Zoltán szerint meg öt hónap az rengeteg idő. Nem mellesleg a szükség nagy úr, hiszen legalább 27 egyéni jelölt kell, hogy egy párt országos listát állíthasson, ő pedig hajlandó lenne áldozatot vállalni a közös sikerért.

Mellár fontosnak tartja, hogy a miniszterelnök posszibilis legyen, mert az növelné a részvételi arányt, valamint szívesen látna egy árnyékkormány típusú bejelentést is.

-sugallta ezzel Mellár Tamás, hogy aki komoly erőként akar mutatkozni, az legyen szíves Mellár Tamást a soraiban fogadni, akár szellemi erőtérként, akár jelöltként.

A páros interjú végén mintegy üzenetként leszögezték, mindenképpen indulnak, mivel a közvéleménykutatási adatok történelmi szükségszerűségek, és ha az ellenzéki pártok nem egységbontóként akarnak bevonulni a történelem lapjaira, akkor mögöttük sorakoznak fel. „Ez nagy felelősség” Kész Zoltán szerint, de mindannyiunk szerencséje, hogy ők, ketten, képesek lesznek megbirkózni vele.

Forrás: Magyar Narancs, fotó: origo.hu

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.