Pesti Srácok

Nemvárt költségekkel járhat a novemberi havazás

Nemvárt költségekkel járhat a novemberi havazás

Az utóbbi években szokatlannak számító novemberi havazás váratlanul érheti az autósokat és a pénztárcájukat is. Az időjárás-előrejelzés szerint hétfőn a hegyekben lehet havas esőre, hózáporra számítani. A Világgazdaság eközben arról ír, a szakemberhiány miatt nagy sorbanállásra számíthat, aki téli gumira szeretne váltani, a gumicsere ráadásul akár húsz százalékkal drágább is lehet a tavalyinál.

Annyira elromlik az idő, hogy havazhat is –írja az Origo.hu. Az előrejelzések szerint hétfőn sokfelé várható eső, a hegyekben havasesőre sőt hózáporra is lehet számítani. Nagy területen lesz erős, nyugaton viharos erejű szél, emellett erős lehűlés is várható, amely a hét további részében is kitart. A téli időjárásra már Magyar Közút Nonprofit Zrt. is készül. Pécsi Norbert Sándor kommunikációs igazgató hétfőn arról számolt be közmédiában, ütemezett, szervezett munkával először a legfontosabb útszakaszokon - autópályákon, főutakon, felüljárókon - kezdik majd meg a hó eltakarítását, ezt követik az alacsonyabb rendű, kevésbé forgalmas részek. Mint mondta, öt centinél vastagabb havat tudnak hatékonyan eltakarítani, ennél vékonyabb rétegnél sózást alkalmaznak. Hangsúlyozta, a közlekedés zavartalansága érdekében a járművezetők partnerségére is szükség van, ennek részeként említette a nyári gumik télire cserélését.

A Világgazdaság eközben arról ír, nemcsak a hirtelen elromló időjárás miatt lesz idén nehezebb téligumit cserélni. Mint kifejtették, kevés a szakember, ezért sorbanállásra kell számítani, ráadásul drágább is lesz a gumicsere. Tokaji Vilmos, a Continental Hungária Kft. értékesítési vezetőjének becslése szerint húsz százalékot is elérheti az áremelkedés mértéke. Mint fogalmazott, a gumicsere ára nagyban függ a szolgáltatás színvonalától, nehéz átlagos tarifát meghatározni, de nagyságrendileg tízezer forint körül lehet, és a lap cikke szerint az alacsonyabb bérköltségek miatt vidéken a fővárosinál akár harminc százalékkal olcsóbban is lecserélhetik a gumikat. Az abroncsok átlagos ára is tág határok között mozog, a méret és a minőség függvényében. Az átlagautósnak körülbelül 80-100 ezer forintba kerülhet a négy téli abroncs - írta a Világgazdaság.

Magyarországon a jogszabály nem rendelkezik a téli gumik kötelező használatáról, de azt előírja, hogy 1,6 milliméteres profilmélységnél már le kell cserélni az abroncsokat. Szakemberek szerint a biztonságos közlekedéshez a télit négy, a nyárit három milliméteres profilmélységig ajánlott használni - teszik hozzá.

PestiSracok facebook image

Forrás: origo.hu/VilágGazdaság/MTI; fotó: alon.hu

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.