Nyolcszázezer magyar - A Gulág áldozataira emlékeztek
A Kárpát-medencéből közel 800 ezer magyar embert hurcoltak el a Szovjetunióba, és az, hogy nem pusztultak valamennyien ott, annak is köszönhető, hogy megtartotta őket a hitük, a családjuk és a hazájuk iránt érzett szeretetük – hangzott el a Gulág áldozatairól szóló megemlékezésen vasárnap. Magyarországról 1944 őszétől hurcoltak el embereket hadifogolyként vagy internáltként többéves kényszermunkára, a túlélők első csoportja csaknem egy évtizeddel később térhetett csak haza.
Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek szentmisét mutatott be a Szovjetunióba elhurcoltakért vasárnap, az emléknap alkalmából Budapesten, a Magyarok Nagyasszonya-templomban. Kiemelte, a Gulágra elhurcoltak szenvedéseiről „még a személyes beszámolók alapján is alig tudunk képet alkotni", Jézus azonban mindent tud az emberről, és együtt szenvedett azokkal, akik fogságba kerültek, akiket igazságtalanul elítéltek, és akiket ártatlanul elhurcoltak. A bíboros azért imádkozott, hogy Isten fogadja be országába azokat, akik életüket vesztették, és adjon megbékélést a még élő hozzátartozóknak. Végül a Mindenható segítségét kérte, hogy „tanuljunk a történelem tragédiáiból, és időben felismerjük a gonosz hazugságait és uszítását, amely ezekhez a szörnyűségekhez vezet".
Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár a szentmise után tartott megemlékezésen elmondta, a Kárpát-medencéből közel 800 ezer magyar embert hurcoltak el a Szovjetunióba, és az, hogy nem pusztultak valamennyien ott, annak is köszönhető, hogy megtartotta őket a hitük, a családjuk és a hazájuk iránt érzett szeretetük. Az államtitkár felidézte, a II. világháború végén az emberek azt hitték, hogy végre vége lesz a pusztításnak, „az ember felébred, a nagyhatalmak észreveszik, mekkora bajt, mennyi szörnyűséget és szenvedést zúdítottak az emberekre". Mégsem ez történt, hiába tagadták sokáig, „jól tudjuk, mit éltek át a magyar emberek" - mondta. Hozzátette, az emléknapon nem csak az áldozatokra emlékezünk, hiszen szenvedtek azok is, akik végül hazatértek, és azok is, akik évekig várták haza szeretteiket semmit sem tudva róluk. Az ünnepség végén a résztvevők elhelyezték a megemlékezés koszorúit, mécseseit a templom falán lévő Gulág-emléktáblánál.
Magyarországról 1944 őszétől csaknem 800 ezer embert hurcoltak el hadifogolyként vagy internáltként többéves kényszermunkára a Szovjetunióba. A túlélők első csoportja csaknem egy évtizeddel később, 1953. november 25-én térhetett haza a táborokból. Az Országgyűlés 2012-ben nyilvánította november 25-ét a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjává.
Forrás: MTI; fotó:
