Pesti Srácok

Vidéken csak főállású politikai kalandor jut a Momentumnak

Vidéken csak főállású politikai kalandor jut a Momentumnak

Odáig fajult a Nagykörúton kívüli területeken jelentkező káderhiány a Momentumnál, hogy a Magyarország beindítását hirdető, de rögtön tisztázatlan pénzügyekkel indító mikropárt egy politikai kalandorral erősített Pécsen. A hírek csupán arról szóltak, hogy Körömi Attila kiábrándult fideszesként került a Momentumba, ezekből a közlésekből azonban jótékonyan kimaradt néhány fontos vargabetű.

A SzabadPécs hírportál azzal a címmel tette ki értesülését, hogy Páva Zsolt volt kampányfőnöke, a Fidesz volt országgyűlési képviselője, Körömi Attila lesz a Momentum egyik baranyai jelöltje 2018-ban. A dicshimnuszok közepette azonban elfeledkeztek róla a baloldali sajtóban, hogy Körömi már 2004-ben otthagyta a pécsi Fideszt, és az akkor még csak radikális ifjúsági mozgalomként ténykedő, zsidó- és cigányellenességgel hasító Jobbikhoz csatlakozott, annak helyi elnökévé válva. Most pedig egy újabb merész kanyarral a Momentumnál kötött ki az elveihez mindig körömszakadtáig ragaszkodó kalandor. Saját szavai szerint ő azt az általános érzületet tudja támogatni, hogy az országban a gondok és a bajok túlnőttek már a korábbiakon, túlnőttek azon, hogy jobb- vagy baloldali értékrendű-e valaki, túlnőttek a megosztottságon. Szerinte nagyon sok ember van az országban ma már, aki azt mondta, elég abból, ami ’90 óta zajlik eben az országban, és ezért tiszta és őszinte politikára van szükség, amit ő a Momentumban lát.

2006-ban Körömi MIÉP–Jobbik közös jelöltként szerepel a Jobbik portálján, azonban végül függetlenként indult, és így söpört be 1,9 százaléknyi szavazatot. 2005-ben azzal kerül be a hírekbe, hogy Sólyom László helyett az MSZP jelölte Szili Katalinra adta a voksát az államfőválasztáson, ahogyan a pécsi polgármester-választáson is Szili Katalint támogatta a Jobbik helyi elnöke. 2004-es, a Jobbik.hu-nak adott interjúban annak adott hangot, azért esett a választása a Fidesz után a Jobbikra, mert akkor még a nemzeti érdekek és értékek voltak fontosak számára, és olyan politikai erőben kívánt tovább politizálni, amely ezeket markánsan képviseli. 2005. július 28-án egy Gyurcsányról szóló közleményben még Európa-ellenességre is ragadtatta magát:

PestiSracok facebook image

Kanyargós politikai pályája mellett életbölcsességei is vannak Körömi Attilának. A Fidesztől a Jobbikhoz átpártolva, de még a Momentumhoz való továbbállása előtt ezt mondta:

forrás: hirado.hu

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.