AB: Ha egy sajtótájékoztatón hazudnak, azért nem felel az újságíró
A közéleti sajtótájékoztatóról híven tudósító sajtó nem felel hírnévrontásért - mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab) szerdán közzétett határozatában.
Az Ab az üggyel kapcsolatban az alaptörvényben rögzített sajtószabadságból fakadó alkotmányos követelményt állapított meg. Ez alapján "a közéleti szereplők sajtótájékoztatóján a közügyek vitájában egymást érintően tett kijelentésekről hűen, saját értékelés nélkül tudósító, a közlések forrását egyértelműen megjelölő és a jóhírnevet esetleg sértő tényállításokkal érintett személy cáfolatának is helyet biztosító (vagy a válaszadás lehetőségét felkínáló) médiatartalom-szolgáltató tevékenységét nem lehet a személyiségi jogsértés polgári jogi szankcióit megalapozó híresztelésként értékelni".
A közéleti szereplők sajtótájékoztatójáról szóló tudósítás olyan kivétel, amelynél az újságírók mentesülnek a közzétett tények valóságtartalmának ellenőrzésére vonatkozó kötelezettségük alól, nincs objektív felelősségük - mondta ki az Ab. A konkrét ügyben egy hírportál fordult alkotmányjogi panasszal az Ab-hez. Azt kifogásolta, hogy a bíróság személyiségi jogi jogsértésért vonta felelősségre egy olyan beszámolója alapján, amelyet az egyik parlamenti párt politikusának a trafikpályázatok ügyében tartott sajtótájékoztatójáról készített. A támadott ítélet szerint a sajtótájékoztatón egy másik politikus jó hírnevére sérelmes, valótlan tényállítások hangzottak el, amelyek híreszteléséért a hírportál objektív felelősséggel tartozik.
Az ügyben eljáró Kúria szerint a sajtó az általa közölt valótlan tényállításokért objektív - vagyis a reá irányadó jogi és etikai szabályok betartásától független - felelősséggel tartozik, azok sérelmessége esetén felelősségre vonható a személyiségi jogi jogsértésért. (Ez a jogértelmezés az ügyre vonatkozó szakjogi rendelkezésekkel és érvekkel az Ab döntése szerint is alátámasztható.) Az Ab azonban kimondta, hogy a híresztelés fogalmának ez a - szokásos bírói gyakorlatnak megfelelő - értelmezése nincs összhangban a sajtószabadságból fakadó alkotmányossági követelményekkel. Az Ab feladata az is, hogy a szakjogilag megfelelő értelmezéseket alkotmányos követelmények révén összhangba hozza az alaptörvénnyel.
A sajtó nem egy a szólásszabadság jogosultjai közül, hanem olyan szereplő, amelynek működése különös alkotmányossági jelentőséggel bír. A vonatkozó polgári jogi rendelkezések értelmét ennek tiszteletben tartásával kell kialakítani"
- olvasható a határozat indoklásában. Az Ab leszögezte: a sajtónak elsőrendű alkotmányos feladata a közérdekű információk, köztük a közéleti szereplők megnyilatkozásainak, álláspontjának terjesztése, márpedig alaptörvénybeli feladatának ellátásáért senki nem marasztalható el. A közéleti vita érdeke mindenekelőtt az elhangzottak pontos, a hírek aktualitásához igazodó közzétételét igényli. Továbbá rámutatott arra is: a társadalmi, politikai viták jelentős részben éppen abból állnak, hogy a közélet szereplői egymás elképzeléseit, politikai teljesítményét és azzal összefüggésben egymás személyiségét is bírálják. A sajtónak alkotmányos küldetése, hogy a közhatalom gyakorlóit ellenőrizze, ennek pedig szerves része a közügyek alakításában résztvevő személyek és intézmények tevékenységének bemutatása. A média szabad tájékoztató tevékenysége a modern demokratikus nyilvánosság legfontosabb alkotóeleme."Különösen fontos alkotmányos érdek, hogy a polgárok és a sajtó bizonytalanság, megalkuvás és félelem nélkül" vehessen részt a társadalmi és politikai vitákban. "Ellene hatna ennek, ha a megszólalóknak a közéleti szereplők személyiségvédelmére tekintettel széles körben kellene tartaniuk a jogi felelősségre vonástól"- áll a határozatban.
Az Ab kitért arra is, hogy a sajtótájékoztatót tartó közéleti szereplők maguk keltik a média érdeklődését, számolniuk kell kijelentéseik nyilvánosságával, az ebből eredő következmények pedig adott esetben velük szemben érvényesíthetők. A konkrét ügyben a Kúria felülvizsgálati döntését megsemmisítette, és burkolt kritikával illette az általános bírói gyakorlat alapjául szolgáló régi és új polgári törvénykönyvet egyaránt: "a jogkövetkezmények meghatározásakor az Ab figyelemmel volt arra, hogy a támadott ítélet hibája az alkalmazott jogszabályi rendelkezés differenciálatlanságában gyökerezik".
Az Ab mindezek mellett leszögezte azt is, hogy nem feltétlenül mentesül minden esetben a sajtótájékoztatóról tudósító sajtó a felelősség alól. Vizsgálni kell ugyanis, hogy az újságíró a más személyek által megfogalmazottakat híven, a közlések forrását egyértelműen megjelölve, saját értékelés nélkül közvetíti-e, valamint lehetőséget ad-e a vitatott állításokkal érintettek cáfolatának. A döntéshez az ügyben szavazó 14 alkotmánybíró közül 6 - Balsai István, Czine Ágnes, Dienes-Oehm Egon, Salamon László, Szalay Péter és Szívós Mária - fűzött különvéleményt. Az Ab döntése teljes terjedelmében megismerhető a testület honlapján
Forrás: MTI; Vezető kép: delmagyar.hu
