Pesti Srácok

Az osztrák kancellár szerint a kvóta nem tartós megoldás a menekültproblémára

Az osztrák kancellár szerint a kvóta nem tartós megoldás a menekültproblémára

A kötelező kvóta nem tartós megoldás a menekültproblémára - mondta az osztrák kancellár egy vasárnapi német lapinterjúban, amelyben arról is beszélt, hogy Ausztria "bevándorlóország", amelyhez az iszlám is hozzátartozik.

Sebastian Kurz a Bild am Sonntag című lapban közölt interjúban kiemelte, hogy csak az Európai Unió (EU) megosztottságának mélyüléséhez vezet, ha rákényszerítik a tagállamokra a menekültek befogadását.

Minden tagállamnak önállóan kell eldöntenie, hogy befogad-e embereket, és ha igen, akkor mennyit. A kvótákról folytatott vita pedig "egyébként is szinte teljesen értelmetlen", mert "az Európába induló migránsok nem Bulgáriában vagy Magyarországon akarnak élni", hanem

PestiSracok facebook image

- mondta a 31 éves kancellár, akinek a pártja, az Osztrák Néppárt (ÖVP) az Osztrák Szabadságpárttal (FPÖ) alakított kormányt a múlt héten.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy milyen uniós menekültügyi rendszerre van szükség, úgy vélekedett, hogy "teljesen elmosódott a határ a menedékjog és a gazdasági migráció között". Kifejtette, hogy a rászorulóknak a hazájukban kell segíteni, és ha ez nem lehetséges, akkor a szomszédos államokban. Ha ez sem lehetséges, akkor az adott kontinens biztonságos területein kell segítséget nyújtani. Ezeket a területeket az Európai Uniónak (EU) támogatnia kell, és "talán meg is kell szerveznie és katonailag biztosítania".

Hozzátette: "utolsó lépésként helyben kiválaszthatjuk, hogy kinek szabad Európába jönnie", azt pedig nem lehet tovább folytatni, hogy "mindenkit befogadunk, akinek embercsempész segítséggel sikerül bejutnia az EU-ba illegálisan".

Ha hiányzik a "politikai akarat" egy ilyen menekültügyi rendszer kiépítéséhez, "továbbra is milliók fognak útnak indulni", és "sokan meghalnak majd menekülés közben, az embercsempészek pedig sok pénzt keresnek".

Az osztrák kancellár igennel felelt arra a kérdésre, hogy megvan-e a politikai akarat mindehhez, és kiemelte, hogy "európai szinten nagyon sok minden megváltozott a menekültkérdésben". Így már mindenütt felismerték, hogy "helytelen" volt a 2015-ben választott út. Most ennek a felismerésnek "konkrét politikává kell válnia" - mondta Sebastian Kurz.

Az EU előtt álló feladatokról szólva hangsúlyozta:

- mondta Sebastian Kurz, hozzátéve, hogy "Közép-, és Nyugat-Európában még túl gyakran lenézik a fiatalabb keleti tagországokat", ami "negatív érzelmeket szül".

Az osztrák kancellárt kérdezték a többi között az úgynevezett importált antiszemitizmusról, amelyről elmondta, hogy az nagy probléma Ausztriában, mert "a migráció révén sok olyan ember érkezett, akik az antiszemitizmust szinte az anyatejjel szívták magukba".

- mondta Sebastian Kurz.

Az iszlám ausztriai helyzetéről szólva rámutatott, hogy a muzulmán vallás 1912 óta elismert vallás Ausztriában, és jelenleg 700 ezer híve van. A vallásszabadság fontos vívmány, "de a politikai iszlamizmusnak nincs helye Ausztriában".

Arra a kérdésre, kijelentené-e, hogy az iszlám hozzátartozik Ausztriához, azt mondta, hogy ezt már korábban is kijelentette.

- fogalmazott Sebastian Kurz.

Hozzátette, hogy az utóbbi években rendre több mint 100 ezer bevándorló érkezett hazájába.

- mondta.

MTI; Fotó: Quartz

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.