Pesti Srácok

A CBA egyik alapítója szerint ideje túlsúlyba hozni a magyar tulajdont a kiskereskedelemben

A CBA egyik alapítója szerint ideje túlsúlyba hozni a magyar tulajdont a kiskereskedelemben

Megállapodás született pénteken a CBA Baldauf Kft. és a német Lidl diszkonthálózat között, eszerint a CBA egyik franchise cégének hét boltja jövőre Lidl-üzletként nyitja újra kapuit. Baldauf László, a magyar vállalat egyik alapítója exkluzív interjút adott a Magyar Időknek, amelyben azt is előrevetíti, hogy több ezer bolt – magyar és külföldi tulajdonú egyaránt – tűnhet el a piacról az átalakult vásárlói szokások miatt. Az üzletember szerint ugyanakkor magyar cégeknek kéne átvenniük a kivonuló multik helyét.

A keddi napilapban megjelent interjúban Baldauf László elmondja, azért adja külföldi kézbe jól teljesítő élelmiszerboltjait, mert kivonul a kiskereskedelemből, és a Lidlt tartja a legstabilabb jövő előtt álló piaci szereplőnek tartja hazánkban. A 76 éves szakember szerint ideje felismerni, hogy globálisan megváltozott a kiskereskedelem szerkezete, mert átalakultak a vásárlási szokások, manapság a lakóhelyekhez közelebbi, kisebb diszkontáruházak a legnépszerűbbek a középosztály körében, és lassan a városszéli hipermarketek fölé kerekednek. Kifejtette, a kilencvenes években sem a politikusok, sem a gazdasági elit nem számolt annak következményeivel, hogy a multiáruházláncok betelepítése mivel jár mostanra, ezért a hazai cégek piacszerzését a jövőben támogatni kell.

A magyar piacot eleve túl telítettnek tartja, ezért néhány éven belül a jelenlegi 14 és fél ezerből öt-hatezer bolt eltűnésére számít a piacról, ami a nemzetközi és a magyar cégeket is érinteni fogja. A legközelebbi távozónak a Tescót tartja, a mintegy száz itteni Tesco-egységből szerinte negyven-ötven az, amelyek teljesen átalakítva, üzleti szempontból értékesek lehetnek, a többit ingatlant sport- vagy közösségi célokra hasznosíthatnák, vagy a mostanában reneszánszukat élő, fedett termelői pia­cokat lehetne kialakítani. A CBA korábbi vezére szerint kedvező irányba fejlődik a magyar gazdaságpolitika, amelyhez a bizalmat jövőre újra meg kell szavazni. Annál is inkább, mert a hazai kereskedők számára minden körülmény megérett ahhoz, hogy túlsúlyba hozzák a nemzeti tulajdont a külföldi láncok uralta ágazatban. Szavai szerint szükség van a multikra az egészséges versenyhez, azonban a magyar üzleteknek nagyobb teret kell engedni, támogatni kell, hogy a kivonuló multik helyére magyar vállalkozások lépjenek, hogy ezek profitja itthon maradjon.

magyaridok.hu

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.