Pesti Srácok

ENSZ-határozattal tennék semmissé az amerikai döntést

ENSZ-határozattal tennék semmissé az amerikai döntést

Egyiptom arra készül, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé terjeszt egy határozattervezetet, amely semmisnek és bármiféle jogi vonzatot nélkülözőnek nyilvánítaná a Jeruzsálem státuszára vonatkozó egyoldalú döntéseket - írta a Reuters hírügynökség.

Az egyoldalas javaslatot szombaton küldték el a tanács 15 tagjának. Bár a szöveg nem említi név szerint sem az Egyesült Államokat, sem Donald Trump amerikai elnököt, és széleskörű támogatottságot élvez, diplomaták szerint valószínűleg elbukik majd Washington vétóján. A Biztonsági Tanács hétfőn vagy kedden foglalkozhat a kérdéssel. Ahhoz, hogy a javaslatból határozat legyen, kilenc támogató szavazat szükséges, illetve az, hogy az állandó tagok - az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Kína, Oroszország és Franciaország - ne vétózzák meg azt.

Trump decemberben évtizedes amerikai politikai hagyományokkal szakított, amikor kijelentette, hogy elismeri Jeruzsálemet Izrael fővárosának, és oda helyezi át a jelenleg Tel-Avivban található amerikai nagykövetséget. Az elnök lépése nemzetközi felháborodást váltott ki. Az egyiptomi határozattervezet megerősíti, hogy a Jeruzsálem karakterének, státuszának vagy demográfiai összetételének megváltoztatására irányuló döntések és tevékenységek nem járnak jogi hatással, semmisek és érvénytelenek, és éppen ezért vissza kell vonni őket a Biztonsági Tanács vonatkozó határozatainak megfelelően.

A szöveg a Biztonsági Tanács 478-as határozatának szellemében felszólítja az államokat: tartózkodjanak attól, hogy diplomáciai képviseleteket létesítsenek Jeruzsálemben. Jeruzsálem sorsa a palesztin-izraeli konfliktus egyik kényes pontja. Izrael örök és oszthatatlan fővárosaként tekint a településre, miközben a palesztinok annak keleti, Izrael által megszállt majd annektált részét tennék meg leendő államuk fővárosának.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; fotó: haaretz.com

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)