Pesti Srácok

Erdogan enyhítené a feszült viszonyt az EU-val és a németekkel

Erdogan enyhítené a feszült viszonyt az EU-val és a németekkel

Recep Tayyip Erdogan török elnök meglepően békülékeny hangnemben beszélt az EU-ról és Németországról. Szavai szerint "nincs probléma" velük. Erdogan afrikai körútjáról hazatérve beszélt a kétoldalú kapcsolatokról. A török elnök szerint jó esély van a kapcsolatok normalizálására Berlin és Ankara között és törekedni is fog erre – írja a Deutsche Welle cikkére hivatkozva a 888.

2017-et nem éppen aranybetűkkel fogják beírni az EU-Törökország kétoldalú kapcsolatról szóló könyvbe, de már 2016-ban is komoly feszültség volt tapasztalható a felek között. Brüsszel kifogásolta a török alkotmányos népszavazást, amellyel Erdogan erősítette hatalmát, kifogásolta a török elnök elleni puccsot követő megtorlásokat és ezek mellett még számos vitás kérdésben nem tudtak megállapodni a felek. Erdogan emellett felvetette, hogy újra be kellene vezetni a halálbüntetést országában. Ezzel a felvetéssel teljesen kicsapta a biztosítékot Brüsszelnél.

A török-német viszony mélypontja is 2017-re esett. A Törökországban zajló népszavazáson a németországi török kisebbség is jogosult volt szavazni, ám török politikusok nem kampányolhattak német földön, ami miatt komoly feszültség keletkezett.

PestiSracok facebook image

– mondta Erdogan újságírók előtt.

Berlin és Ankara között csökkent a feszültség azt követően, hogy a törökök elengedtek a közelmúltban számos német- és kettős állampolgárt, akiket a rendőrség vett őrizetbe. A Die Welt egyik tudósítója, Deniz Yucel azonban még mindig börtönben van terrorizmus vádjával. A török elnök 2018-as terveiről beszélve elmondta, hogy szeretne ellátogatni Németországba, Hollandiába, Franciaországba és a Vatikánba.

888, DW; Fotó: REUTERS/Umit Bektas

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!