Pesti Srácok

"Migránsvédő szervezethez" csatlakozna Budaörs

"Migránsvédő szervezethez" csatlakozna Budaörs

Budaörs szerdán szavaz arról, hogy csatlakozzon-e az European Coalition of Cities Against Racism (ECCAR) nevű szervezethez - erősítette meg a Magyar Időknek a budaörsi Fidesz elnöke. A javaslatot a volt SZDSZ-es Wittinghoff Tamás budaörsi polgármester terjesztette elő.

Nagy Sándor András a Magyar Időknek elmondta, a szervezetnek van egy 10 pontos akcióterve arról, hogyan kell a migránsokat integrálni. Ennek egyik pontja arról szól, hogy a választójoggal nem rendelkező migránsokat politikai hatalommal ruházzák fel. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy migránstanácsok alakulnának, amelyek megválasztanák ugyancsak migráns elnöküket is. De az akcióterv egy másik pontja azt javasolja, vegyenek fel migránsokat a polgármesteri hivatalokba a dolgozók közé. Hangsúlyozta, hogy bár a szervezet azt mondja magáról, hogy a rasszizmus ellen harcol, valójában az illegális bevándorlókkal foglalkoznak.

– hangsúlyozta Nagy Sándor András. Hozzátette: a Fidesz nem szeretné, hogy migránsokat telepítsenek be se Budaörsre, se máshová, viszont mindebből is kiderül, hogy Wittinghoff Tamás tárt karokkal várja őket.

PestiSracok facebook image

A portál megkereste a budaörsi alpolgármestert is, aki elmondta, hogy 500 euróba­ (közel 157 ezer forintba) kerül a szervezethez való csatlakozás a városnak évente, ennyi az éves tagdíj. Arra a kérdésre, hogy miért kívánna a város vezetése csatlakozni a szervezethez, Bíró Gyula azt válaszolta: azt nem állítaná, hogy Budaörsön van rasszizmus, de úgy gondolja, hogy a csatlakozásban van olyan lehetőség, amelyből lehet tanulni. Példát is hozott: a szervezet segítségével a városban fejleszteni lehetne az oktatás terén, a kulturális sokszínűséget vagy a bűncselekmények konfliktuskezelését. Bíró Gyula azt viszont cáfolta a Magyar Időknek, hogy a migránsok integrálása kapcsán szeretne Budaörs vezetése csatlakozni az ECCAR-hoz.

Forrás: Magyar Idők, fotó: PS

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

Így árulták el az 1956-os szabadságharcot és a magyar rendszerváltozást az amerikaiak - Molnár Tamás a Polbeatben (videó)

‎Polbeat 2022 október 23.
Százmillió halott van a kommunizmus mögött, kivel akartok ti kiegyezni? - Molnár Tamás képzőművész és antikommunista ellenálló, a 2006. őszi tüntetések szóvivőjének elhíresült mondata ez, aki a Polbeat legutóbbi felvételén Huth Gergellyel és Stefka Istvánnal beszélgetve döntött le egy sor tabu(témát), amikor közösen felelevenítettük azt, hogy az amerikaiak hogyan árulták el 1956-ot, majd a magyar rendszerváltozást is, hiszen akkor is és a nyolcvanas évek végén is kiegyeztek a Szovjetunióval.