Nem ijedt meg a keménykedő Európai Bizottságtól Andrzej Duda lengyel elnök
Andrzej Duda lengyel államfő közölte szerdán, hogy aláírja azt a két, a lengyelországi igazságügyi reformot előkészítő törvényt, amely miatt az Európai Bizottság a nap folyamán az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárást kezdeményezett Varsóval szemben. A Duda által előterjesztett, az országos igazságügyi tanácsról (KRS) és a legfelsőbb bíróságról szóló törvények, amelyeket a felsőház múlt pénteken szavazott meg, az elnök szerint nem sértik, hanem szolgálják a lengyel állam demokratizálását.
Az államfő egyúttal tisztességtelennek minősítette az Európai Bizottság (EB) első alelnöke, Frans Timmermans által megfogalmazott értékelést, miszerint az új lengyel bírósági törvények lényegében nem térnek el a Duda által júliusban megvétózott jogszabályoktól. Duda felsorolta a korábbi és a jelenlegi változatok közötti fő különbségeket, amelyek szerinte lényegesen javítottak a két törvény minőségén. Rámutatott többek között arra, hogy az eredeti változat szerint nyugalmazták volna a legfelsőbb bíróság összes tagját, és a szolgálati időt csak az igazságügyi miniszter hozzájárulásával hosszabbítanák meg. A most aláírandó jogszabályban nincs ilyen előírás – szögezte le Duda, utalva arra, hogy javaslatára csupán hetvenről hatvanöt évre csökkentik a bírák nyugdíjkorhatárát, és szolgálati idejük meghosszabbításáról kérésükre az államfő dönthet.
A szembeszökő igazságtalanságok kiküszöbölését szolgálja Duda szerint az, hogy a legfelsőbb bíróság az úgynevezett rendkívüli panaszok nyomán fellebbezési eljárásban felülvizsgálhatja az alacsonyabb szintű törvényszékek ítéleteit, akár húsz évre visszamenőleg. Brüsszel szerdai ajánlásai viszont a rendkívüli panasz törlését is tartalmazzák. A KRS-ről szóló törvény ügyében Duda – összevetve ezt több más ország gyakorlatával – elutasította, hogy a testület bíráinak megválasztási módja pártpolitikai érdeket szolgálna. Rámutatott többek között arra, hogy a KRS összetételébe az összes parlamenti tömörülésnek lesz beleszólása. Brüsszel szerint viszont az új rendszer nem garantálja a bírószervezetek érdekeinek képviseletét a KRS bíráinak megválasztásában.
Az államfő szerint a bírósági reformmal Lengyelországban nagyon jó, az igazságügyi rendszert hatékonyabbá tevő megoldásokat vezetnek be, amelyek révén visszatér az embereknek az igazságba, a lengyel bíróságokba és igazságügybe vetett hite. Az EB szerdán úgy döntött, hogy az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárást indít el, egyúttal három hónapot adva Varsónak a brüsszeli testület által megfogalmazott újabb ajánlások megvalósítására. A döntést több lengyel politikai vezető politikai indíttatásúnak minősítette.
Forrás: MTI Fotó: PS
