Rettegett terroristát pátyolgat a Helsinki Bizottság
A Helsinki Bizottság látja el a török állampolgárságú Hasan Kilic jogi védelmét, akinek a magyar hatóságok eddig hatszor utasították el a menekültstátus iránti kérelmét, mivel a kurd férfit több mint tizenkét évszabadságvesztésre ítélték terrorcselekmény miatt. A Soros György által támogatott szervezet egyik ügyvédje vállalta a kurd férfi ügyét, akinek eddig nem tudták hitelt érdemlően megállapítani a személyazonosságát, mivel hamis papírokkal érkezett Magyarországra.
A Soros György által támogatott Helsinki Bizottság nyíltan kiáll az illegális menekültek mellett, a szervezet a honlapján büszkén hirdeti például, hogy évente átlagosan tíz-tizenkét migráns család egyesítésénél közreműködik. A strasbourgi bíróságon is rendszeresen perlik a magyar államot, volt, hogy a bűnözők képviseletében, a börtönkörülmények miatt, de migráns ügyfeleik is vannak. A török állampolgár Hasan Kilic ügye azonban ennél tovább mutat: a magát emberjogvédő szervezetként bemutató Helsinki Bizottság egy, a terrorizmus vádjával szembesülő és a török hatóságok szerint terrorcselekményért 12,5 évre ítélt, saját bevallása szerint kétszeres katonaszökevény ügyét karolta fel. – írta a Magyar Idők.
Hasan Kilic ügyét a Helsinki Bizottság egyik ügyvédje 2016 tavaszán vállalta el, vélhetőleg azután, hogy utánanézett a kurd férfinak és annak, hogyan került Magyarországra. Hasan Kilic 2006-ban Isztambulból repülővel, tíznapos vízummal érkezett, a férfi azóta hat eljárást indított a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatalnál (BMH), annak érdekében, hogy menekült- vagy oltalmazott státus iránti elismerést kérjen. Ezt azonban egyetlen esetben sem kapta meg, a hatóság döntése minden esetben az volt, hogy a visszaküldés tilalma fennáll. Ez olyan állapotot jelent, amely nem jelenti a menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerést, csak azt, hogy nem lehet az országból kiutasítani.
Terrorszervezet tagját mentegeti a Helsinki Bizottság
Ez utóbbit két éve visszavonta a BMH, ám az illetékes bíróság hatályon kívül helyezte ezt a döntést, így tavaly új eljárás indult az ügyben. Hasan Kilic ügyében az egyetlen kézzelfogható bizonyíték a BMH által a török hatóságoktól bekért dokumentum, egy 1995. október 18-án, török bíróság által hozott ítélet. Ebben szerepel, hogy Hasan Kilicet 12,5 év fegyházbüntetésre ítélték, mert a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) kurd terroristaszervezet tagjaként fegyveres terroristatámadásokat hajtott végre, valamint jelentős mennyiségű fegyvert rejtegetett. Az ítélet szerint a Reyber fedőnevű Hasan Kilicet 1994. február 10-én fogta el a török rendőrség a PKK központjaként és találkozóhelyeként használt épületben, Izmirben. A nyonozók tetten érték a férfit, amikor társaival együtt egy török szolgálati gépkocsira Kalasnyikovval sorozatlövéseket adtak le.
A PKK a kurdok által kurd szeparatista szervezetként számontartott szervezet a nemzetközi terroristaszervezetek listáján áll, és Törökország területén számos robbantásos terrorcselekményt követ el repülőtereken és városok közterein, valamint merényleteket, rajtaütéseket rendőrőrsök, katonai állások ellen. Hasan Kilic a Bevándorlási Hivatalnál lezajlott legutóbbi meghallgatásán azt mondta: 2006-ban hamisított útlevéllel érkezett, amelyben az ő fényképe volt, de az egyik testvére nevére volt kiállítva. Korábban Törökországban olyan hamis igazolványokat használt, amelyeket elmondása szerint pénzért vett meg, török hivatalnokokat megvesztegetve.
Mesék a személyazonosságról
Arról is beszélt, hogy amikor az országba érkezett, a saját személyi igazolványát mutatta be, de azt Győrben leadta a menekültügyi kérelme beadásakor, amit nem kapott vissza, és nem lehet tudni, hogy az jelenleg hol van. Így a mai napig nem tudjuk, hogy valójában ki ez az ember, aki Hasan Kilicnek mondja magát, mivel hitelt érdemlő dokumentumokkal nem tudta azonosítani magát, és a személyazonosságát csak ujjlenyomat alapján lehetne bizonyítani. Amennyiben ő Hasan Kilic, akkor is egy olyan kurd terrorista, a PKK tagja, aki fegyveres terroristacselekmények elkövetéséért fegyházbüntetést kapott. Tavaly annyit elismert, hogy a PKK gerillája volt néhány évig, de nem ölt embert, majd tizenegy év börtönt kapott Törökországban politikai okokból, ám amnesztiával szabadulhatott, ezután elvitték katonának, ahonnan kétszer is megszökött, emiatt néhány év szabadságvesztésre ítélték.
Hasan Kilic politikai üldözöttnek tünteti fel magát, holott a török hatóságok szerint a Kurdisztáni Munkáspárt terroristája, aki gazdasági célból, megélhetési menekültként a nagyobb jólét reményében szökött Európába. Az ilyen embereket azonban a nemzetközi jog nem tekinti politikai üldözöttnek, és nem illeti meg őket a menedékjog sem. Ezért is utasította el a BMH a menekültügyi kérelmét 2006, 2007, 2009 és 2011 után 2015-ben kétszer is.
Forrás: Magyar Idők Fotó: Faktor.hu
