Pesti Srácok

Vonának egyelőre semmi esélye Gyöngyösön

Vonának egyelőre semmi esélye Gyöngyösön

Négy éve hajszál híja volt, hogy vigye a hevesi kettes körzetet a Jobbik-elnök, ma fele annyi szavazatot szerezne, mint a Fidesz jelöltje.

A 2014-es adatok alapján azt gondoltuk, 2018-ban fej fej melletti küzdelmet hoz a Heves megyei 2. választókerület, most úgy tetszik, jókorát tévedtünk, lévén, a prognózis ebben a Gyöngyösből és ötvenöt kistelepülésből álló körzetben nem látszik igazolódni - írja a 24.hu. A portál emlékeztet: három és fél éve 18 jelölt indult a hevesi kettesben, közülük most az első négy aspiránst vizsgálták.

A legfontosabb adat, hogy Vona Gábor mindössze 1 százalékponttal maradt le a fideszes Horváth László mögött. Ezzel az eredménnyel a jobbikosok közül országosan a pártelnök állt a legközelebb a mandátumszerzéshez. (A végeredmény: Horváth László (Fidesz-KDNP) – 36,97 százalék, 19 798 szavazat, Vona Gábor (Jobbik) – 35,78 százalék, 19 159 szavazat, Sós Tamás (MSZP-Együtt-DK-PM-MLP) – 22,17 százalék, 11 874 szavazat, Lukács Zoltán (LMP) – 2,54 százalék, 1360 szavazat.)

2018 áprilisában újra megmérkőzik Vona és az országosan lényegében ismeretlen Horváth László, aki 1990-ben még SZDSZ-esként jutott a parlamentbe, de 1993 óta fideszes, és immár ötödik ciklusát tölti a Házban. A baloldal jelöltcserével igyekszik partiba kerülni: Sós Tamás helyett a szocik Gyöngyös helyben népszerű polgármesterét, Hiesz Györgyöt tolják be a kartácstűzbe. Jelöltet vált az LMP is, látva a párt 2014-es bő kettő százalékát, rosszabb eredményt aligha ér el az amúgy pátyi illetőségű Reichenberger János - írja a portál.

Ami a pártpreferenciákat illeti, a Fidesz jobban áll, mint 2014 tavaszán, igaz ez országosan és a hevesi kettesben is. A Republikon Intézet november végén a pártválasztók között országosan 57 százalékra mérte Orbán Viktor pártját, Gyöngyösön és környékén 53 százalék ez az arány. A hónapok óta támogatókat vesztő Jobbik itt fele annyit kapna, mint a Fidesz, az MSZP ötödannyit, a DK tizedannyit, az LMP huszadannyit, a többiek dioptriától függően mozognak a láthatóság határán.

Meglepő adat, hogy bár itt indul az ország legismertebb politikusainak egyike, Vona Gábor, a jelöltek támogatottsága alig tér el pártjuk népszerűségétől: míg a Jobbik a biztos szavazók között 25 százalékon áll, a pártelnök 26 százalékot kapna. A fideszes Horváth László pedig pártja 53 százalékánál csupán 2 százalékponttal szerezne kevesebbet. A szoci Hiesz György 2 százalékponttal számíthat többre, mint az MSZP (11 százalék) és a DK (5 százalék) együttvéve – azért bátorkodtunk összeadni e két számot, mert bár országos megállapodás nem született az MSZP és a DK között, ha csak országosan rá nem húzza a szocikra Gyurcsány a szívatót, biztosra vehető, hogy a DK beáll Hiesz mögé. Vagyis Horváth a szavazatok felét megszerezve tarolna - fogalmaz a 24.hu.

A Republikon a portál közvélemény-kutatásában is elmatekozott az esetleges visszalépésekkel. Először is azzal, mi történne, ha „egyéb” pártok jelöltjei nem indulnának, „csupán” a kormánypártoké, a jobbiké, a balosoké, a zöldeké és a Momentumé. Az eredmény: nincs jelentős változás, Horváth 51 helyett 48 százalékot szerezne, de így is bő húszat verne rá a második Vonára. Lényegesen az sem alakít a képleten,ha csak a fideszes, a jobbikos és a szoci áll rajthoz, ez esetben Horváth 49:28-ra alázza Vonát. Ha még a szocialista jelölt is visszalép, s csak Horváth és Vona áll rajthoz, akkor még nagyobb a különbség, 63:37, vagyis nem úgy tűnik, hogy a baloldali szavazók nagy kedvvel szavaznának a Jobbik elnökére. Ha Vona sem indulna, csak a fideszes és a szocialista, akkor Horváth László 60:40-re győzné le Hisz Györgyöt.

Utóbbi két adatból – bár a hibahatár nagysága miatt az egyes pártok szavazótáborairól már nehezebb biztosat mondani – annyi leszűrhető, hogy Vona radjobbos (?) hívei inkább átszavaznak balra, mint Hiesz balos szimpatizánsai radjobbra, de ennek ilyen brutális Fidesz-vezetésnél az ég világon semmi jelentősége - véli a 24.hu.

Tehát a gyöngyösi lényeg: 2014-hez képest jelentősen meggyengült a Jobbik. Abban a forgatókönyvben, ahol a 2014-es indulók (plusz a Momentum) népszerűségét mérte a Republikon, Vona Gábor 9 százalékponttal rosszabbul áll, mint négy évvel ezelőtt. Mivel a bal sem erősödött, föl nem borítja az országot a választásig hátralévő négy hónapban, Horváth Lászlót megszorítani sem igazán tudják kihívói.

A kutatás – minden választókerületben – 300 fő telefonos megkérdezésével készült. A maximális hibahatár 95 százalékos valószínűséggel 5,8%. Természetesen kisebb elemszámú részminták esetén (például pártválasztóknál) a hibahatár megnövekedik. Éppen ezért a kutatás leginkább az egyes politikai blokkok támogatottságának mérésére, valamint a blokkok közötti átszavazási hajlandóság mérésére alkalmas.
Forrás: 24.hu; fotó: PS
PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.