Ismét betörhetett hazánkba a sertéspestis

A magyar és ukrán országhatártól néhány kilométerre, Mikola településen azonosították a vírust egy háztáji gazdaságban. Az eljárásnak megfelelően a hatóságok leölték az életben maradt 13 sertést is, és további óvintézkedéseket hoztak a településen, hogy megakadályozzák a kór továbbterjedését – hangzott el hétfőn az M1 délelőtti műsorában. Miután a laboratóriumi vizsgálatok megerősítették az afrikai sertéspestis jelenlétét Mikola településen, az Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság munkatársai fertőtlenítették a fertőzött gazdaság környékét, és szállítási tilalmat rendeltek el a sertésfélékre és minden abból származó húskészítményre.

A rendőrség átvizsgálja az áthaladó autókat, hogy megakadályozzák az esetlegesen fertőzött állatok és termékek kijutását a településről. Csupán a helyi élelmiszerüzletekben forgalmazhatnak húskészítményeket. A boltokban nem csökkent a húseladás, sőt, a betegség megjelenése óta inkább itt vásárolnak, mintsem a háztáji gazdaságokból.

Már átjuthatott a magyar határon is a rendkívül fertőző betegség

Nyílt titok, hogy a sertéspestis nem csak, hogy elérte a határt, de már jócskán jelen van a hazai faunában - írja meg nem nevezett forrásaira hivatkozva az Erdőzúgás Magazin, emlékeztetve rá : a CIC, az Európai Vadászszervezetek Szövetsége, az Állategészségügyi Világszervezet az Európai Tanács támogatásával decemberben, bulgáriai Pravetsben közös tanácskozást tartott, 18 ország 45 képviselőjével. Témája a vadegészségügy, az egyre rohamosabban terjedő fertőző betegségek és ezek visszaszorítása volt. Egyhangú egyetértés volt a résztvevők között, hogy a sertéspestis kapcsán nem az a kérdés, hogy egy-egy országot elér-e, hanem az, hogy mikor. Mindenképpen fontos azon megállapításukat hangsúlyozni, hogy a vadászat szerepe jelentős a kór terjedésének csökkentésében, elsősorban a nőivarú egyedek számának jelentős csökkentésével, mindezek mellett sokkal szigorúbb kontrollra van szükség a vaddisznóállományt illetően - hangsúlyozta a lap, összegezve a rendelkezésre álló információkat:

• Csehországban a védőzónából kitört a pestis
• A balti államok mind érintettek, Észországban nagyából nincsen disznó (80% feletti az elhullás)
• Szlovákiában monitoringoznak, állítják nincs jelen az ASP, de nem kétlik, hogy hozzájuk is betör a kór

Hivatalosan egyelőre nincs járvány, amíg az országos főállatorvos ennek ellenkezőjét be nem jelenti. Addig minden más, csak feltételezés. Ami biztos, hogy a vaddisznóállomány drasztikus csökkenésén túl a sertéságazat fogja a legnagyobb károkat szenvedni, mely kényszervágásokhoz és garantált áremeléshez vezet - figyelmeztet a magazin.

Nem gyógyítható az afrikai sertéspestis

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal korábbi közleménye szerint az afrikai sertéspestis (ASP) nagy ragályozó képességű, vírus okozta fertőző betegség, amely iránt Európában a házisertés és az európai vaddisznó fogékony. Afrikában a közönséges varacskosdisznó és egyéb vaddisznó fajok, valamint Ornithodoros nembe tartozó óvantagok (lágy kullancsok) játszanak szerepet a betegség fenntartásában. Európában az óvantagok ASP átvitelével kapcsolatos szerepéről még viszonylag kevés információ áll rendelkezésre.

A betegség vírusellenes állatgyógyászati készítményekkel nem gyógyítható és az állatok védőoltására engedélyezett, hatékony oltóanyag (vakcina) sem áll rendelkezésre. Az ASP vírusa iránt a sertés és a vaddisznó minden életkorban fogékony és a megbetegedett állatok szinte kivétel nélkül elpusztulnak. Az ASP vírus az embert nem betegíti meg, ezért közegészségügyi jelentősége nincs, de a felelőtlen emberi magatartásnak a betegség terjesztésében döntő szerepe lehet.

Jelentős anyagi károkat okozhat az afrikai sertéspestis

Az ASP nagy gazdagsági kárt okozó fertőző betegség, mert a betegségtől addig mentes országokba/régiókba való behurcolását követően csak szigorú igazgatási/rendészeti intézkedésekkel és jelentős anyagi áldozatok árán lehet felszámolni. Ugyanis a fertőzött állományokat és a velük kapcsolatba került állományok valamennyi sertését le kell ölni, az állathullákat a fertőzés terjedését kizáró módon ártalmatlanítani kell, a felszámolt sertésállományok tartási helyét ismételten fertőtleníteni kell, a sertésforgalmazást és felvásárlást regionális vagy országos szinten korlátozzák, az élő sertések, a sertéshús és a sertéshúsból készült félkész és késztermékek exportja nem engedélyezett. Az említett intézkedések és korlátozások közvetlenül, vagy közvetve súlyos pénzügyi veszteséget okoznak a sertéstartóknak és a velük kapcsolatban álló felvásárlóknak, exportőröknek, vágóhidaknak és húsfeldolgozó üzemeknek is. A hazai sertéságazat fennmaradása és középtávú fejlesztése szempontjából a betegség behurcolásának megelőzése nagyon fontos minden érdekelt számára.

Hogyan terjedhet át a beteg vaddisznókról a házisertésekre az ASP?

A beteg sertések valamennyi váladékukkal (bélsárral, vizelettel, nyállal, orrváladékkal, ondóval, hüvely- és méhváladékkal) ürítik a vírust és ezáltal közvetlenül megfertőzik a velük érintkező társaikat.

Jelen pillanatban az elsődleges feladata a megelőzés. A szakemberek – a hatósági feladatokon túl – minden érintett számára igyekeznek átadni azon kulcsfontosságú információkat, teendők listáját, amelyek azt a célt szolgálják, hogy hazánkban megelőzzük a betegség megjelenését - közölte a Nébih a Magasles megkeresésére decemberben.

A sertéstartók, az állatgondozók, az állatfelvásárlók és a fertőzött állatok tartási helyén megforduló más személyek az említett váladékokkal szennyeződött lábbelivel, ruházattal, használati eszközökkel (villa, lapát, vödör, takarmányos kocsi stb.) szintén elhurcolhatják a betegség kórokozóját. Európában a keletről nyugat felé terjedő vírus nagyon virulens, ezért a házisertés és vaddisznó állományokban tömeges megbetegedéseket, valamint elhullásokat okoz.

A Nébih december közepén cáfolta a sertéspestis magyarországi jelenlétét

Mindezek ellenére fontos kiemelni, hogy a Magasles decemberi megkeresésére a Nébih cáfolta a sertéspestis magyarországi jelenlétét. A lap szerint közösségi oldalak zárt, vadászattal foglalkozó csoportjaiban már hetek óta kezelik nyílt titokként vadászok, hogy Magyarországon is megjelent az afrikai sertéspestis (asp) megbetegedés. Bizonyítékot a pletyka egyetlen terjesztője sem mutatott fel eddig, azonban rejtélyes, uniós ellenőrzésekre és az ország keleti részében betiltott vaddisznóhajtásokra hivatkozva igyekeztek alátámasztani állításaikat - hangsúlyozzák. A lap megkereste az Európai Bizottság magyarországi képviseletét, ahol arról tájékoztattak: az Európai Unió illetékes főigazgatósága - a DG-SANTE – valóban végzett ellenőrzést Magyarországon az asp-vel összefüggésben, azonban nem az elmúlt hetekben, hanem szeptember 4. és 8. között. Mint a Bizottság jelezte: ilyen ellenőrzésekre rendszeresen kerül sor, nem csupán Magyarországon, hanem minden érintett, fertőzött vagy nagy kockázatú EU tagállamban és az unión kívüli országban - így például Ukrajnában – is. A fertőzéssel kapcsolatos teendőket Magyarországon a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) látja el. A hivatal a lapnak decemberben jelezte:

Magyarország az afrikai sertéspestis betegségtől mentes ország. A vírust az Európai Unió területén először 2014-ben, Litvániában mutatták ki. Kárpátalján, a magyar határ közelében 2016 decemberében jelentették első alkalommal az ukrán hatóságok a betegség előfordulását. 2017 júniusában Csehországban vaddisznókban, júliusban pedig Romániában, Szatmárnémetiben egy háztáji gazdaságban állapították meg a betegséget. Látható, hogy terjedése folyamatos és meglehetősen gyors. Tekintettel arra, hogy a betegség esetleges megjelenése hazánkban rendkívül komoly gazdasági kárt jelentene, mindent meg kell tenni a megelőzés érdekében."

Forrás: erdozugasmagazin.hu, portal.nebih.gov.hu, magasles.reblog.hu fotó: TVnoviny.sk