Pesti Srácok

Jogsértő lehet a menedékkérők körében végzett, nemi identitást firtató kutatás

Jogsértő lehet a menedékkérők körében végzett, nemi identitást firtató kutatás

Számos jogsértés gyanúját is felveti, hogy a Helsinki Bizottság a menedékkérők nemi identitását kutatja a tranzitzónákban - írja szerdai cikkében a Magyar Idők, amely szerint feltételezhető az is: a Soros-féle szervezet kutatása azt célozza, hogy ne lehessen visszatoloncolni a migránsokat. Ifj. lomnici Zoltán szerint a menedékkérők körében végzett, nemi identitást firtató kutatás nemcsak provokációnak tűnik, de számos jogsértés gyanúját is felveti.

Mint arról kedden a PestiSrácok.hu is beszámolt, felmérést végez a Helsinki Bizottság a segélyszervezetek és a bevándorlók körében a menedékkérők nemi identitásáról és az ehhez illő bánásmódról. Erre egy kutatás miatt van szükségük, amely arról szól, kapnak-e megfelelő szolgáltatásokat az LMBTI emberek, illetve a lányok és asszonyok a tranzitzónákban.

A migránsok kitoloncolásának hátráltatásán fáradozik a Helsinki Bizottság?

Ezzel összefüggésben a Magyar Idők most arról ír, egyre nyilvánvalóbbnak tűnik, hogy a visszatoloncolások megakadályozása érdekében, illetve egy újabb Magyarország elleni per előkészítéseként írhatott közérdekű adatigénylő levelet a Soros György által támogatott Helsinki Bizottság a Karitatív Tanácsnak, hogy kiderítse: milyen szolgáltatást nyújtanak a tanácshoz tartozó segélyszervezetek a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális (LMBTI) menedékkérőknek, illetve a nőknek a tranzitzónákban. Mint arról beszámoltunk, a Soros György által támogatott szervezet arról érdeklődött, hogy az LMBTI közösség tagjai és a nők kapnak-e a karitatív adományok között például női borotvát, tisztasági betétet vagy terhesruhát a segélyszervezetektől.

PestiSracok facebook image

A jogvédők tisztában lehetnek azzal, mit kérhetnek a menedékkérők a magyar határnál

A Helsinki Bizottság a levelében arra hivatkozott: olyan kutatást végez, amelynek célja, hogy feltérképezze a sérülékeny, ezen belül a női és az LMBTI menedékkérők befogadási körülmé­nyeit. A szervezet honlapján közölt útmutatókból azonban kiderül: a jogvédő szervezet tökéletesen tisztában lehet azzal, hogy a menedékkérők mit kérhetnek a magyar határnál a karitatív szervezetektől. A Menedék a határon című, bevándorlóknak szóló anyagban kitérnek rá: több karitatív szervezet rendszeresen látogatja a tranzitzónát és segítséget nyújt a menedékkérőknek, programokat szervez a gyerekeknek, vagyis már feltérképezték ezt a tevékenységet.

– nyilatkozta a Magyar Időknek ifj. Lomnici Zoltán alkotmány­jogász. Elmondta: az alaptörvény szerint mindenki maga rendelkezik személyes adatainak feltárásáról és felhasználásáról. Ezt csak az érintett beleegyezésével szabad vé­gezni, s minden alanynak joga van tudni, ki, hol, mikor, milyen célra használja fel ezeket az információ­kat. Az adatvédelmi törvény kiemelt védelemben részesíti a szexuális életre vonatkozó személyes adatokat, amelyek kezeléséhez még az érintett írásban való hozzájárulása is kell. Szerinte nyilvánvaló, hogy a Helsinki Bizottság felméréséhez szükséges információk átadásához valahogy meg kell szerezni az érintett személyek (menedék­kérők) szexuá­lis életére vonatkozó adatokat. Kérdéses azonban, ehhez megkaphatják-e a megkeresett szervezetek (illetve maga a Helsinki Bizottság) a kutatás alanyai­nak írásos beleegyezését.

A gyerekek jogai is veszélyben lehetnek

A Helsinki megkeresése kérdéseket vet fel a gyermeki jogok tekintetében is. A gyermekek jogairól szóló ENSZ-egyezmény előírja, hogy a gyermeket nem szabad alávetni a magánéletével kapcsolatban önkényes vagy törvénytelen beavatkozásnak, sem becsülete, jó hírneve elleni jogtalan támadásnak.

– tette fel a kérdést a szakértő.

A teljes cikket itt olvashatják.

Forrás: Magyar Idők, fotó: Magyar LMBT Szövetség

Ajánljuk még

Mi már évek óta mondjuk, de Nyugaton csak most kezdenek rájönni, hogy a közösségi médiában mutogatott gyerekek könnyen áldozatokká válhatnak

Libz'z of TikTok 2024 március 4.
Még a Pesti TV-n futó műsorunkban kezdtünk el – szinte egyedülálló módon – foglalkozni a közösségi médiával, azon belül is a Z-generáció TikTokon és Instagramon való viselkedésével és megjelenésével. A műsorban hétről hétre hívtuk fel a figyelmet arra, hogy milyen különféle veszélyek fenyegetik mindazokat, akik napi szinten mutogatják magukat, vagy akiket napi szinten mutogatnak az interneten. Úgy tűnik, nagyjából négy (!) év kellett hozzá, hogy erre rájöjjenek tőlünk nyugatabbra is. Remélhetőleg egyre többen lesznek azok, akik felhívják a szülők figyelmét arra, hogy NE MUTOGASD A GYERMEKED A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN!