Pesti Srácok

Jogsértő lehet a menedékkérők körében végzett, nemi identitást firtató kutatás

Jogsértő lehet a menedékkérők körében végzett, nemi identitást firtató kutatás

Számos jogsértés gyanúját is felveti, hogy a Helsinki Bizottság a menedékkérők nemi identitását kutatja a tranzitzónákban - írja szerdai cikkében a Magyar Idők, amely szerint feltételezhető az is: a Soros-féle szervezet kutatása azt célozza, hogy ne lehessen visszatoloncolni a migránsokat. Ifj. lomnici Zoltán szerint a menedékkérők körében végzett, nemi identitást firtató kutatás nemcsak provokációnak tűnik, de számos jogsértés gyanúját is felveti.

Mint arról kedden a PestiSrácok.hu is beszámolt, felmérést végez a Helsinki Bizottság a segélyszervezetek és a bevándorlók körében a menedékkérők nemi identitásáról és az ehhez illő bánásmódról. Erre egy kutatás miatt van szükségük, amely arról szól, kapnak-e megfelelő szolgáltatásokat az LMBTI emberek, illetve a lányok és asszonyok a tranzitzónákban.

A migránsok kitoloncolásának hátráltatásán fáradozik a Helsinki Bizottság?

Ezzel összefüggésben a Magyar Idők most arról ír, egyre nyilvánvalóbbnak tűnik, hogy a visszatoloncolások megakadályozása érdekében, illetve egy újabb Magyarország elleni per előkészítéseként írhatott közérdekű adatigénylő levelet a Soros György által támogatott Helsinki Bizottság a Karitatív Tanácsnak, hogy kiderítse: milyen szolgáltatást nyújtanak a tanácshoz tartozó segélyszervezetek a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális (LMBTI) menedékkérőknek, illetve a nőknek a tranzitzónákban. Mint arról beszámoltunk, a Soros György által támogatott szervezet arról érdeklődött, hogy az LMBTI közösség tagjai és a nők kapnak-e a karitatív adományok között például női borotvát, tisztasági betétet vagy terhesruhát a segélyszervezetektől.

PestiSracok facebook image

A jogvédők tisztában lehetnek azzal, mit kérhetnek a menedékkérők a magyar határnál

A Helsinki Bizottság a levelében arra hivatkozott: olyan kutatást végez, amelynek célja, hogy feltérképezze a sérülékeny, ezen belül a női és az LMBTI menedékkérők befogadási körülmé­nyeit. A szervezet honlapján közölt útmutatókból azonban kiderül: a jogvédő szervezet tökéletesen tisztában lehet azzal, hogy a menedékkérők mit kérhetnek a magyar határnál a karitatív szervezetektől. A Menedék a határon című, bevándorlóknak szóló anyagban kitérnek rá: több karitatív szervezet rendszeresen látogatja a tranzitzónát és segítséget nyújt a menedékkérőknek, programokat szervez a gyerekeknek, vagyis már feltérképezték ezt a tevékenységet.

– nyilatkozta a Magyar Időknek ifj. Lomnici Zoltán alkotmány­jogász. Elmondta: az alaptörvény szerint mindenki maga rendelkezik személyes adatainak feltárásáról és felhasználásáról. Ezt csak az érintett beleegyezésével szabad vé­gezni, s minden alanynak joga van tudni, ki, hol, mikor, milyen célra használja fel ezeket az információ­kat. Az adatvédelmi törvény kiemelt védelemben részesíti a szexuális életre vonatkozó személyes adatokat, amelyek kezeléséhez még az érintett írásban való hozzájárulása is kell. Szerinte nyilvánvaló, hogy a Helsinki Bizottság felméréséhez szükséges információk átadásához valahogy meg kell szerezni az érintett személyek (menedék­kérők) szexuá­lis életére vonatkozó adatokat. Kérdéses azonban, ehhez megkaphatják-e a megkeresett szervezetek (illetve maga a Helsinki Bizottság) a kutatás alanyai­nak írásos beleegyezését.

A gyerekek jogai is veszélyben lehetnek

A Helsinki megkeresése kérdéseket vet fel a gyermeki jogok tekintetében is. A gyermekek jogairól szóló ENSZ-egyezmény előírja, hogy a gyermeket nem szabad alávetni a magánéletével kapcsolatban önkényes vagy törvénytelen beavatkozásnak, sem becsülete, jó hírneve elleni jogtalan támadásnak.

– tette fel a kérdést a szakértő.

A teljes cikket itt olvashatják.

Forrás: Magyar Idők, fotó: Magyar LMBT Szövetség

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.