Súlyosabb ítéletre számíthat a visszaeső épületrongáló Gulyás Márton
Notórius bűnelkövetőként súlyosabb büntetésre számíthat Gulyás Márton – írja a Hirado.hu. A portál által megszólaltatott szakértő szerint mivel nem ez az első eset, hogy a Gulyás Márton festékkel esett egy épületnek, illetve hogy más módon élte azon ki dühét, a bíróság a bűnismétlés tényét kénytelen lesz súlyosbító tényként figyelembe venni.
A portál felidézi a munkanélküli aktivista komoly károkat okozott, amikor három társával a műemléki védettségű ÁSZ-épület durván összefestékezték. Az első becslések szerint több százezer forintra tehető, de akár a milliós nagyságrendet is elérheti az ÁSZ fővárosi központját ért kár. A számvevőszék műemlékvédelmi szakvéleményeket kért a károk felmérésére, és közleményben jelezte, vizsgálják a további jogi lépéseket is. A portál felidézi, a Közös Ország Mozgalom brigádvezetője tavasszal a Sándor-palota homlokzatát öntötte le festékkel, 2016-ban pedig leszerelte a Nemzeti Választási Iroda és Nemzeti Választási Bizottság épületéről a névtáblát. Utóbbit azzal indokolta, hogy „kopaszok” akadályozták meg a szocialista Nyakó Istvánt abban, hogy a vasárnapi boltzárral kapcsolatban népszavazási kezdeménnyel éljen. Nem sokkal ezután öntötte le festékkel a Sándor-palotát és néhány rendőrt. Három nappal később Gulyás Mártont bűnösnek mondták ki társtettesként elkövetett garázdaság és rongálás bűntettében, próbára bocsátását megszüntették, korábbi ítéletét beleszámítva halmazati büntetésül 300 óra fizikai közérdekű munkára ítélte. Amennyiben azt nem végzi el, fogházban kell letöltenie büntetését. Festékező-mániája azonban nem hagyott alább, így nemrégiben az ÁSZ szecessziós épületének esett neki,
A Hirado.hu arról is ír, többféle végkimenetel is lehetséges a legutóbbi rendbontás után. A portálnak nyilatkozó Ifj. Lomnici Zoltán arról beszélt, hogy a korábban kialakult bírói gyakorlat szerint annál az elkövetőnél, akit az újabb bűncselekmény megvalósítása előtt a bíróság már jogerősen elítélt, a korábbi elítélést abban az esetben sem lehetett figyelmen kívül hagyni, ha mentesült az ahhoz fűződő hátrányos következmények alól.
Ebből viszont nem következik az, hogy a bűnismétlés tényét minden esetben súlyosító körülményként kell értékelni a büntetés kiszabása során, mert ez csupán lehetőség, bírói mérlegelés kérdése
– tette hozzá az alkotmányjogász. Az ügyvéd arra is rávilágított, hogy bűnismétlés esetén alapvetően vizsgálat tárgyat képezheti, hogy a korábbi, illetőleg az elbírálás alatt álló bűncselekmény szándékos vagy gondatlan volt-e, illetve, hogy mi volt a korábbi büntetés neme és mértéke. Visszaesőnek számít a szándékos bűncselekmény elkövetője, ha korábban szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, és a büntetés kitöltésétől vagy végrehajthatósága megszűnésétől az újabb bűncselekmény elkövetéséig három év még nem telt el – részletezte. Különös visszaeső az a visszaeső, aki mindkét alkalommal ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekményt követ el. A különös és a többszörös visszaesővel szemben az újabb bűncselekmény büntetési tételének felső határa szabadságvesztés esetén a felével emelkedik.
Forrás: hirado.hu; fotó: atv.hu
