Pesti Srácok

Asselborn: Szó sincs migránsok áradatáról

Asselborn: Szó sincs migránsok áradatáról

A magyar embereknek meg kell érteniük, ha olyan kormányuk van, amely így folytatja, akkor annak Magyarország uniós tagsága lehet az ára – nyilatkozta az MNO.hu-nak Jean Asselborn. A brüsszeli külügyminiszter hozzátette, Luxemburgban 600 ezren élnek és 800 menekültet kell befogadniuk, a tízmilliós Magyarországnak pedig 1.500 embert kellene, tehát „szó sincs migránsok áradatáról”.

Emlékezetes, Jean Asselborn a liberális Der Tagesspiegel napilap online kiadásában hétfőn a Stop Soros-törvénycsomag kapcsán azt mondta, „az EU-nak fel kell állnia és fel kell háborodnia", és aktiválni kell a 7. cikkelyt. A külügyminiszter az MNO.hu-nak adott keddi interjújában elmondta, nem gyűlöli sem Magyarországot, sem Szijjártó Pétert vagy Orbán Viktort. Hozzátette, az ügy az alapelvekről, értékekről, jogszabályokról és az emberi méltóság tiszteletéről szól. Hangsúlyozta, elfogadhatatlan, hogy a menedékkérők megsegítésén dolgozó civil szervezeteket megbüntessék. Úgy látta, ilyen módszerek csak autoriter rendszerekben léteznek, és teljesen méltatlanok a demokratikus Európai Unióhoz. Arról is beszélt, soha nem találkozott Soros Györggyel, azt sem tudja mi az a Soros-terv. Ugyanakkor hangsúlyozta, Luxemburgban 600 ezren élnek és 800 menekültet kell befogadniuk, a tízmilliós Magyarországnak pedig 1.500 embert kellene, tehát „szó sincs migránsok áradatáról”. Asselborn álláspontja szerint a migrációnak határt kell szabni, de a genfi egyezmény értelmében menekültként elismert embereknek segíteni kell. Szerinte is van különbség migránsok és menekültek között, minden menekült migráns, de nem minden migráns menekült. Arról is beszélt,

Úgy fogalmazott,

PestiSracok facebook image

A luxemburgi külügyminiszter szerint,

Teljes interjú itt olvasható.

Forrás: MNO.hu; fotó: tagesspiegel.de

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.