Pesti Srácok

Hazánk nem támogatja a Dél-Amerika országaival kötendő szabadkereskedelmi megállapodást

Hazánk nem támogatja a Dél-Amerika országaival kötendő szabadkereskedelmi megállapodást

Hazánk az első uniós ország, amely nem támogat egy olyan szabadkereskedelmi megállapodást, amely dömpingáras, gyakran gyenge minőségű, élelmiszer-biztonsági szempontból pedig kockázatot jelentő termékekkel árasztatná el az európai és így a magyar piacot is - hangsúlyozta a földművelésügyi miniszter. Mint mondta, Latin-Amerikából tulajdonképpen tömegáru kerülne az európai piacokra. Elsősorban a sertés-, a baromfi-, a méz-, a csemegekukorica- és az etanol-, a bio-üzemanyag termelők, az ezekkel foglalkozó vállalkozások számára jelentene konkurenciát.

Fazekas Sándor úgy fogalmazott, a magyar mezőgazdaság, a gazdák érdekében a magyar kormány nem támogatja az EU-Mercosur megállapodást, mert az jelentős kockázattal járna. Mint mondta, Latin-Amerikából tulajdonképpen tömegáru kerülne az európai piacokra. Elsősorban a sertés-, a baromfi-, a méz-, a csemegekukorica- és az etanol-, a bio-üzemanyag termelők, az ezekkel foglalkozó vállalkozások számára jelentene konkurenciát.

-mondta a miniszter. Az agrártárca vezetője ugyanakkor megjegyezte, bár a megállapodás az unió belső piacának is komoly kihívás lenne - a magyar állásponttal szemben -, van jónéhány tagállam, amely érdekelt a megállapodásban. Azok az országok, amelyek döntően ipari termékeket akarnak Latin-Amerikába exportálni. Fazekas Sándor reményei szerint a tárgyalások során a magyar álláspont mellé fölzárkóznak majd mások is. Mint mondta, ebben a kérdésben a tagállamok egyhangú döntése szükséges ahhoz, hogy a belső piacunkat megnyissuk.

PestiSracok facebook image

A miniszter arról is beszélt, hogy miért is nyitnánk meg az európai piacot - gyakorlatilag kevés feltétel mellett - más országok részére, amikor képesek vagyunk ellátni magunkat megfelelő minőségű termékekkel, sőt exportálni is tudunk? Miért kell utaztatnunk a Föld a túlsó oldaláról olyan élelmiszereket, amelyekre ott helyben is szükség van. Mint fogalmazott, ez nyilvánvalóan kereskedelmi érdek, nekünk azonban mások a szempontjaink. Magyarország egészséges, jó minőségű, GMO-mentes élelmiszerrel akarja ellátni a hazai, az uniós és a külső piacokat is. Minőségi élelmiszereinkre van érdeklődés, a világ száz országába exportálunk és szinte minden földrészen megtalálhatók a magyar termékek - hangsúlyozta az agrártárca vezetője, aki a mezőgazdaság eredményeit sorolva elmondta, tavaly történelmi rekordot ért el az agrárkivitel. Míg az agrárexport 2010-ben csupán 5,2 milliárd euró volt, 2017-ben mintegy 9 milliárd euróval számolhatunk. A magyar agrárexport a teljes nemzetgazdasági kivitel 8-9 százaléka. Fazekas Sándor megjegyezte, a magyar kivitel mintegy 85 százaléka az európai uniós országokba irányult, példaként említette Németországot, Romániát, Szlovákiát, Csehországot és Olaszországot.

Forrás: MTI; fotó: globalmeatnesc.com

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.