Pesti Srácok

A kivándorlás áldás - Az arab sajtó már Eurábiáról vízionál

A kivándorlás áldás - Az arab sajtó már Eurábiáról vízionál

Az elvándorlás az iszlám terjesztésének eszköze, és Eurábia 2050-re valósággá válhat az arab sajtó egy része szerint - derül ki a Migrációkutató Intézet közleményéből. A médiumok vélekedése egyöntetű abban a tekintetben, hogy a kivándorlók túlnyomó többségét csupán a jobb megélhetés iránti vágy vezérli - teszik hozzá az elemzésben.

Azt írták, az intézet legutóbbi, angol nyelvű elemzése hiánypótló módon azt vizsgálja, hogy az arab nyelvű média miként értékeli a tömeges elvándorlás jelenségét, különös tekintettel a 2015-16-os migrációs hullámra. A migrációval kapcsolatos, az arab sajtóban megfogalmazott megközelítések egyrészt rámutatnak arra, hogy melyek azok az elképzelések, amelyek veszélyt jelentenek Európára. Másrészt azokra a racionális, migrációkritikus érvekre is felhívják a figyelmet, amelyek a kibocsátó területeken már megjelentek, a Magyarország által képviselt állásponttal összeegyeztethetőek, és a válsággal kapcsolatos érdemi párbeszéd fundamentumát képezhetik - hangsúlyozták. Az elemzés alapját mintegy háromszáz médiatermék adta. Mérvadó hírportálokon - például al-Dzsazíra, al-Hajat - megjelent véleménycikkeket, olvasói kommentárokat, YouTube-on megosztott videókat, Twitter-bejegyzéseket vizsgáltak.

A közlemény szerint az álláspontok hat fő kategóriába sorolhatóak. Ezek mindegyikét tipikus érveket felsorakoztató idézetek illusztrálják a tanulmányban. A konzervatív, fundamentalista értékelések szerint az elvándorlás az iszlám terjesztésének eszköze, és Eurábia 2050-re valósággá válhat. Az al-Dzsazíra katari finanszírozású, a Muszlim Testvériség irányvonalát követő internetes felület, valamint a szalafita Islammessage.com több írásában is megjelenik ez a migrációt küldetésként meghatározó motívum. Az al-Dzsazíra egy cikke azt javasolja, hogy a Nyugatra vándorolt muszlimok taktikai okokból jó kapcsolatokat kell, hogy kiépítsenek a társadalom többi részével, ugyanakkor őket iszlám szervezeteknek kell ellenőrzés alatt tartaniuk. A szekuláris beállítottságú, migrációpárti, elsősorban egyiptomi és libanoni véleményalkotók szerint a kivándorlás áldás. A Jászúr libanoni lap újságírója szerint a migráció lehetőséget ad anyagi javak és tudás megszerzésére. Egy több tízezernyi követővel rendelkező közismert egyiptomi értelmiségi hazájának rossz közegészségügyi viszonyaival szemben a nyugati életforma egészséges jellegét hangsúlyozta migrációra buzdító Twitter-üzenetében. A bejegyzésére adott kommentek egy része azonban kifejezetten szkeptikus hangvételű - ismertette a Migrációkutató Intézet.

Megtalálhatóak olyan vélemények is, amelyek kritikusak az elvándorlás jelenségével szemben. Az angol nyelvű, Londonban szerkesztett liberális al-Hajat című lapban egy libanoni újságíró tollából megjelent cikk szerint viszont hiú ábránd azt várni, hogy a Nyugaton minden problémára megoldást lehet találni. Ennek alátámasztására egy libanoni fiatalember történetét idézi, aki mérnök létére sem kapott képzettségének megfelelő munkát, és inkább a hazatérést választotta, mint a megalázó helyzetek sorozatát, amelyben németországi tartózkodása alatt része volt. A kivándorlással kapcsolatos kudarcélmények okát illetően két táborra oszlanak az írások. Egy részük a nyugati muszlimellenességet hibáztatja, mint például a Nagy-Britanniában élő liberális szaúd-arábiai üzletember által alapított Elaph (Íláf) szerzője. A cikkre adott kommentárok egy része ez esetben is ellentmond az írásban megfogalmazott véleménynek, és a muszlimokat teszi felelőssé, akik egy átpolitizált iszlám nevében fanatikus tetteket hajtanak végre, és elzárkóznak a kapcsolatteremtéstől a befogadó társadalommal. Egy másik kategóriát alkotnak azok a nézetek, amelyek szerint a migráció nem jelenthet megoldást. Egyes véleményvezérek az ennek ellentmondó tapasztalatok ellenére még mindig az országok demokratizálásában látják a kiutat. Egy algériai liberális napilap egy Franciaországban élő algériai újságírót idéz, aki úgy fogalmaz, hogy az elvándorlás kényszerűség, a megoldást csakis az adott országok társadalmi valóságának átalakulása jelentheti. Egy marokkói lap szerint illegális útvonalakon elvándorolni olyan áldozatokat követel, amelyek soha nem térülnek meg - ilyen hangok is hallhatóak az arab nyelvű sajtóban. A YouTube-on tömegesen találhatóak olyan személyes beszámolók, amelyek óva intenek az útra keléstől. Különös figyelmet érdemel egy iraki keresztény újságírónak az egyik legnagyobb iraki online lapban kifejtett véleménye, amely szerint a keresztények számára az üldöztetésre nem az elvándorlás a válasz.

PestiSracok facebook image

Összefoglalásként elmondható, hogy az arab média a migráció jelenségének minden aspektusával foglalkozik, nincsenek tabutémák, ám hangvétele érzelmileg túlfűtött: vagy tragédiaként, vagy isteni kegyelemként értékeli a kivándorlást. A szír sajtó kivételével azonban a kibocsátó országok kormányzatainak felelőssége nincs jelen a diskurzusban - írta a Migrációkutató Intézet. Az elemzésből megállapítható, hogy az arab nyelvű sajtó tényként kezeli az iszlamisták jelenlétét az európai befogadó országokban. A médiumok vélekedése egyöntetű abban a tekintetben, hogy a kivándorlók túlnyomó többségét csupán a jobb megélhetés iránti vágy vezérli. Egyre többet lehet olvasni a Nyugaton élő bevándorlók integrációjának kudarcáról, amiért sokan a Nyugatot teszik felelőssé. Ugyanakkor megjelennek azok a vélemények is, amelyek a migránsok felelősségét hangsúlyozzák, és kiemelik, hogy az integráció kudarcának oka az elzárkózás és az iszlám konzervatív értelmezése - olvasható a közleményben.

Forrás: MTI; fotó: addisabram.worldpress.com

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.