Pesti Srácok

Kövér László: soha ne feledjük az elcsatolt településeket!

Kövér László: soha ne feledjük az elcsatolt településeket!

A hazatérés napjára, a Csehszlovákiától történt visszacsatolás 94. évfordulójára emlékeztek vasárnap Somoskőújfalun. Kövér László (Fidesz), az Országgyűlés elnöke az ünnepségen arra kért minden magyarországi települést, hogy soha ne feledjék a határon kívül maradt magyar településeket.

A Nógrád megyei Somoskőújfalu Somoskővel együtt négy évig Csehszlovákia része volt a trianoni döntés után. Az Országgyűlés december 12-én a fideszes Balla Mihály és Becsó Zsolt képviselők kezdeményezésére a Hazatért falu (Pagi ad Patriam reversi) címet adományozta a két településnek. Kövér László a határozat egy-egy díszpéldányát adta át vasárnap Tóth Lászlónak (független), Somoskőújfalu és Fekete Zsoltnak (MSZP-DK-Tarjáni Városlakó Egyesület), a Somoskőt is magában foglaló Salgótarján polgármesterének. Kövér László beszédében úgy fogalmazott: 1918, 1919 és 1920 három olyan esztendő, melynek során a magyarság több mint ezeréves kárpát-medencei története alatt a legnagyobb veszteségeket szenvedte el és amelyek végén a korabeli nemzetközi politika országunkat a trianoni döntéssel életképtelenségre, nemzetünket pedig szétszakítottságra ítélte.

- mondta. Kövér László emlékeztetett arra, hogy az első világháború győztesei Magyarországot területének 72, lakosságának 64 százalékától fosztották meg. Országunkat 9643 településétől fosztották meg - tette hozzá. A házelnök szerint mindez azért történhetett meg, mert olyanok vezették Magyarországot, „akik nem szolgálták, hanem kiszolgáltatták”, akik Tisza István miniszterelnök meggyilkolása után politikai hatalomhoz jutva megszüntették a magyarság politikai és fizikai önvédelmi képességét. Kövér László arra is felhívta a figyelmet: olyan időket élünk, amelyben újfajta veszélyek leselkednek ránk. Az a kérdés, meg tudjuk-e tartani közös szülőföldünket a magunkénak, „a világban szervezkedő és már akcióba lépett, felhatalmazás nélküli és arctalan, de óriási erőket koncentráló hatalmakkal, láthatatlan hálózatokkal szemben”.

PestiSracok facebook image

- vetette fel. Az Országgyűlés elnöke arra hívott fel mindenkit, hogy Magyarország sorsát soha többé ne bízzák olyan politikusokra, „akik önös érdekből vagy ideológiai rögeszméiktől vezettetve” kiszolgáltatják, védtelenné teszik országunkat a külvilággal szemben.

Becsó Zsolt, Kelet-Nógrád országgyűlési képviselője beszédében felidézte, hogy az 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződés Csehszlovákiának ítélte Somoskőújfalut, Somoskő várát és Somoskő községet. Krepuska Géza orvosprofesszor és Liptay B. Jenő, a Rimamurányi Vasmű Rt. akkori igazgatója határkiigazítási kérelmére, Auer Pál jogi szakértőként való közbenjárására, többéves tárgyalássorozat eredményeként a Népszövetségi Tanács 1924. február 15-i hatállyal csatolta vissza Magyarországhoz a községeket. A képviselő köszönetet mondott e hazafias tettet végrehajtóknak, a Somoskői Váralja és a Somosi Kultúráért Egyesületeknek mint az évforduló életben tartóinak és az Országgyűlésnek, amely címadományozással ismerte el a történelmi eseményt.

Tóth László, Somoskőújfalu polgármestere arról szólt a rendezvényen, hogy 1924. február 15-én a somoskői és somoskőújfalusi lakosok álmai, reményei valóra váltak, de ezernyi elcsatolt város és falu, milliónyi ember hiába remélt, nem élhette meg a hazatérés semmivel össze nem hasonlítható élményét.

Az ünnepség végén koszorút helyeztek el a Hazatérés emlékművénél Kövér László mellett a Krepuska és a Liptay családok tagjai, Balla Mihály és Becsó Zsolt képviselők, valamint Medvácz Lajos (Fidesz-KDNP) Balassagyarmat polgármestere is.

Forrás: MTI; fotó: MTI

Ajánljuk még

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.