Pesti Srácok

A nemzetiségi szavazók március 23-ig regisztrálhatnak az országgyűlési választásra

A nemzetiségi szavazók március 23-ig regisztrálhatnak az országgyűlési választásra

A nemzetiségi szavazók március 23-ig regisztrálhatnak, amennyiben saját nemzetiségük listájára szeretnének szavazni az április 8-ai országgyűlési választáson - mondta a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke az M1 aktuális csatorna kedd reggeli műsorában.

Pálffy Ilona a választás főbb határidőiről szólva elmondta: a 13 elismert nemzetiség tagjainak lehetőségük van arra, hogy nemzetiségi választóként vegyenek részt az országgyűlési választáson, ekkor az egyéni képviselőjelölt mellett nem pártlistára, hanem a saját nemzetiségének listájára szavazhatnak. A nemzetiségek a leadott szavazatok számától függően kedvezményes mandátumot szerezhetnek az Országgyűlésben.

A magyarországi állandó lakcímmel nem rendelkező választópolgároknak március 24-éig kell regisztrálniuk, amennyiben szeretnének részt venni a választáson. A határon túli választópolgárok csak levélben és csak országos listára szavazhatnak.

A magyarországi lakcímmel rendelkező, de a szavazás napján külföldön tartózkodó választópolgárok a külképviseleteken szavazhatnak, ennek jelentkezési határideje március 31-e. Pálffy Ilona elmondta: körülbelül hússzal több külképviseleten nyílik lehetőség szavazásra, mint négy évvel ezelőtt. Keddtől például már elfogadják a jelentkezéseket a skóciai Edinburgh-ba is, ahol most nyílik meg a külképviselet.

PestiSracok facebook image

A magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgárok, akik az országgyűlési választáson nem a lakóhelyük szerinti településen, vagy ugyanazon a településen, de eltérő szavazókörben kívánnak voksolni, csak akkor szavazhatnak, ha április 6-áig átjelentkeztek. Az átjelentkezők az állandó lakcímük szerinti választókerület jelöltjeire szavazhatnak.

Pálffy Ilona megjegyezte: tartanak attól, hogy sokan most is az utolsó napokra hagyják az átjelentkezéseket.

MTI; Fotó: Erdély.ma

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.