Pesti Srácok

A nyomozóhatóság megszüntette a Jobbik ellen indult nyomozást

A nyomozóhatóság megszüntette a Jobbik ellen indult nyomozást

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) megkapta a nyomozóhatóság határozatát, amelyben megállapították, hogy a számvevőszéki ellenőrzés akadályozásával kapcsolatban nem állapítható meg szándékos bűncselekmény elkövetése - közölte az ÁSZ. A nyomozóhatóság határozata nem befolyásolja a január 8-án nyilvánosságra hozott számvevőszéki jelentésben tett megállapításokat, és a számvevőszék továbbra is várja a párt intézkedési tervét a jelentésben megfogalmazottakra.

A www.aszhirportal.hu-n megjelent tájékoztatásban felidézték: a számvevőszék tavaly október 3-án fordult az ügyészséghez a Jobbik Magyarországért Mozgalom ellenőrzésével kapcsolatban, mert a párt nem tett eleget a számvevőszéki ellenőrzés lefolytatásához szükséges törvény szerinti adatszolgáltatási kötelezettségének és ezzel akadályozta az ellenőrzés lefolytatását.

A Fővárosi Főügyészségi akkori tájékoztatása szerint az ÁSZ jelzését az abban foglaltak alapján a Budapesti XI. és XXII. Kerületi Ügyészség feljelentésként értékelte, és a számvevőszéki ellenőrzéssel kapcsolatos kötelezettségszegés vétségének gyanúja miatt nyomozást rendelt el ismeretlen tettes ellen. A kerületi ügyészség a Nemzeti Nyomozó Irodát bízta meg a nyomozás lefolytatásával, amelynek határidejét legutóbb március 6-áig hosszabbították meg.

A számvevőszék október elején azt közölte, hogy a Jobbik többszöri értesítés, valamint helyszíni adatkérés ellenére nem tett eleget a számvevőszéki ellenőrzés lefolytatásához szükséges törvény szerinti adatszolgáltatási kötelezettségének 2015 és 2016-ra, valamint az ellenőrzés megkezdéséig tartó időszak vonatkozásában, és ezzel akadályozta az ellenőrzés lefolytatását. A Jobbik visszautasította, hogy nem működött együtt a számvevőszékkel.

PestiSracok facebook image

Az ÁSZ hétfőn tudatta: megkapták a nyomozóhatóság határozatát, amely a számvevőszéki ellenőrzés akadályozásával kapcsolatban nem állapította meg szándékos bűncselekmény elkövetését.

Az ÁSZ a szándékosság megállapítása tekintetében nem él panasszal az ügyészség felé, ugyanakkor emlékeztet, hogy a Jobbik nem biztosította a számvevőszéki ellenőrzés program szerinti lefolytatását, ezáltal nem igazolta a közpénzekkel való átlátható és elszámoltatható gazdálkodását - tették hozzá.

Felidézték:

Mivel az ÁSZ nem hatóság, nem rendelkezik nyomozati és szankcionálási jogkörrel, ezért az ellenőrzések során csupán kezdeményezheti a jogkövetkezmények érvényesítésére vonatkozó eljárást. Ez biztosítja a vitatott ügyek jogállami keretek közötti tisztázását - tették hozzá.

Mint írták, a Jobbik az éves költségvetési törvények adatai alapján 2015-ben és 2016-ban egyaránt 475 millió 800 ezer forint - tehát a két év alatt több mint 950 millió forint - központi költségvetési támogatásban részesült. Ezt azt jelenti, hogy a Jobbik csaknem 1 milliárd forint közpénzzel nem számolt el az adófizetők felé.

Az ÁSZ felhívta a figyelmet arra, hogy a nyomozóhatóság határozata nem befolyásolja az idén január 8-án nyilvánosságra hozott számvevőszéki jelentésben tett megállapításokat.

Jelezték: mindent megtettek annak érdekében, hogy az ellenőrzés a program szerint lefolytatható legyen. Az adatszolgáltatást csak akkor zárta le, amikor lejárt a törvényben meghatározott határidő. A Jobbik a bekért dokumentumok teljességét és hitelességét bizonyító nyilatkozatot sem adta át a számvevőszéknek, enélkül az ÁSZ az ellenőrzés akadályozása mellett készítette el a jelentését. Az ÁSZ arra is emlékeztetett, hogy az ellenőrzés időszakában a pártnak lett volna lehetősége bármilyen a gazdálkodását érintő dokumentum hivatalos formában történő átadásra, ám ezt a Jobbik nem tette meg.

Az Állami Számvevőszék felhívta a figyelmet arra, hogy továbbra is várja a Jobbik Magyarországért Mozgalom intézkedési tervét a jelentés kézhezvételétől számított, törvényben meghatározott 30 napos határidőn belül.

MTI; Fotó: Mandiner

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.