Pesti Srácok

Orbán: elfogadhatatlan az EU új migrációs javaslata

Orbán: elfogadhatatlan az EU új migrációs javaslata

Az Európai Uniónak (EU) van egy új migrációs javaslata, amely így nekünk nem jó, mert a középpontjában továbbra is a kötelező áthelyezés van - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Szófiában, miután megbeszélést folytatott az EU Tanácsának soros elnökségét ellátó Bulgária kormányfőjével, Bojko Boriszovval.

Orbán Viktor azt mondta, egyre nő a kötelezően befogadandó migránsok száma, az új javaslat alapján Magyarországnak már tízezer embert kellene átvennie évente, korábban ezret említettek.

A miniszterelnök jelezte: saját javaslatot készítettek, amelynek az a lényege, hogy az EU végre ne az elosztást, hanem a határvédelmet helyezze a gondolkodása középpontjába.

PestiSracok facebook image

- jelentette ki Orbán Viktor, átadva a dokumentumot Bojko Boriszovnak. Azt mondta, a magyar alkotmány világossá teszi: abban a kérdésben, hogy kik tartózkodhatnak és élhetnek Magyarországon, csak a magyar nép által megválasztott és felhatalmazott személyek, szervezetek dönthetnek. Úgy fogalmazott: él a gyanúperrel, hogy Magyarországtól nyugatra sokan azt gondolják, a migráció végső soron jó és elkerülhetetlen. Magyarország szerint azonban veszélyes, ezért döntöttek úgy, hogy elkészítik a saját javaslatukat. A csomagban módosító indítványok találhatóak.

- fogalmazott. Szavai szerint a határokat csak határozott, erős kezű vezetőkkel lehet megvédeni, akiknek világos, demokratikus felhatalmazásuk van, és akik nem félnek meghozni a szükséges döntéseket. Amikor kell, kerítést építenek, ahogyan Bojko Boriszov is tette. Orbán Viktor megjegyezte: látta a fizikai védvonalat, amelyről csak az elismerés hangján szólhat. A magyar miniszterelnök hangsúlyozta, európai szolidaritásra nem a migránsok szétosztásánál, hanem a határok védelménél van szükség. A javaslat minden schengeni tagállamtól azt követeli meg, hogy teljesítse a határvédelmi kötelezettségeit. Ha erre nem képes vagy nem hajlandó, bátran le kell vonni ennek konzekvenciáját. Ilyenkor „helyezzük egy országgal beljebb” a schengeni határvédelmet, oda, ahol van szándék és képesség a migránsok feltartóztatására.

- jegyezte meg. Orbán Viktor jelezte: gratulált kollégájának, hogy milyen hasznosan és ügyesen alakította a kapcsolatait Bulgária Törökországgal. Magyarország támogatja, hogy legyen megállapodás - mondta. A határokat védeni kell, de megállapodásokat is kell kötni erről.

- jelentette ki, hozzátéve, hogy történelmi feladat nyomja a bolgár uniós elnökség vállát: esély van arra, hogy egy döntő lépést tegyünk a Balkán EU-ba integrálására. A kormányfő sajtónyilatkozatában nagyszerű döntésnek nevezte, hogy májusban Bulgáriában Balkán-konferenciát rendeznek. Ezen Orbán Viktor szerint ki kell mondani a végleges, döntő szót a bővítésről, elsősorban Montenegró és Szerbia esetében. Emellett dönteni kell néhány nagy projektről is. Nem elég ugyanis a Balkánt politikailag befogadni, „össze is kell építeni”.

- hangsúlyozta a kormányfő. Bulgária tagja az uniónak, azonban nem tagja a schengeni övezetnek, pedig az kellene, hogy legyen. Bulgária és Magyarország között azonban több olyan állam is található, amely még az EU-nak sem tagja, pedig szeretne azzá válni, és az kellene, hogy legyen - vélekedett. Hozzátette: örömmel látja, hogy Bulgária vállalja a történelmi felelősséget, és kezébe veszi a kérdést. Orbán Viktor sok sikert kívánt Bojko Boriszovnak a vállalkozáshoz, hozzátéve, hogy a bolgár kormányfő nagy fába vágta a fejszéjét, remélhetőleg sikerrel jár. Azt mondta, hálás Bojko Boriszovnak, amiért fogadta őt. Gratulált neki, és közölte: úgy látja, jól megy az EU-elnökség, „ide jár fél Európa”. Kedden az osztrák kancellár érkezik Szófiába, ami felhívja a figyelmet arra, milyen fontos szerepet játszik ma Bulgária az európai politikában.

- hangsúlyozta. A két országnak van történelmi sorsközösségtudata, nagyon hasonló megpróbáltatásokat kellett kiállniuk mind a távolabbi múltban, mind a második világháborút követően. Bár a politika az érdekek világa, Közép-Európában és a Balkánon ez "kicsit másképp van", itt a szív, a barátság és a történelem is sokat nyom a latban - jelentette ki, kifejezve egyúttal Bojko Boriszovnak a magyar nép barátságát és elismerését. Magyarország abban bizakodik, hogy egyre sűrűbbé válik a gazdasági és politikai kapcsolatok hálójának szövete Bulgáriával - hangoztatta.

- emelte ki.

Boriszov: Szigorú határellenőrzés kell

Szigorú ellenőrzésre van szükség az Európai Unió (EU) külső határain - mondta Bojko Boriszov, az Európai Unió soros elnökségét ellátó Bulgária miniszterelnöke, miután megbeszélést folytatott Orbán Viktor miniszterelnökkel. Boriszov kiemelte, Bulgária szerint migránsválság van Európában, amit szigorú határellenőrizettel és a konfliktuszónákban menedékkérők regisztrálására szolgáló központok (hot spotok) felállításával lehet megoldani.

- tette hozzá a bolgár miniszterelnök. Boriszov jelezte, hogy figyelmesen átnézik az Orbán Viktor által átadott, a migráció megoldására készült magyar javaslatokat tartalmazó dokumentumot. A bolgár miniszterelnök kitért arra is, hogy a nyugat-balkáni országok gazdasági fejlődésének szempontjából rendkívül fontosak a térséget átszelő páneurópai közlekedési folyosók, valamint azok bővítése.

Forrás: MTI; fotó: MTI

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.