Pesti Srácok

Szili Katalin: az EU a migránsokkal szívesen foglalkozik, az őshonos kisebbségekkel viszont nem

Szili Katalin: az EU a migránsokkal szívesen foglalkozik, az őshonos kisebbségekkel viszont nem

Az unió ma a migránsokkal szívesen, miközben az őshonos kisebbségekkel egyáltalán nem foglalkozik, ezért fontos, hogy sikerrel záruljon a Minority SafePack aláírásgyűjtés – jelentette ki Szili Katalin miniszterelnöki megbízott szombaton a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának közgyűlésén Gyöngyösön.

Szili Katalin előadásában úgy fogalmazott, hogy az EU sajátosan áll az őshonos kisebbségek védelméhez. Az újonnan csatlakozóknak szigorúan számot kell adniuk erről, ám a tagországok esetében a közösség döntéshozó fórumai már nem foglalkoznak a témával, azt nemzeti hatáskörnek tekintik. Ma az unióban élők nyolcvanöt százaléka többségi társadalmak tagja, tíz százalék az őshonos kisebbségek aránya, míg öt százaléknyi a migráns és bevándorló – közölte a miniszterelnöki megbízott. Ugyanakkor Brüsszel az öt százalékkal szívesen, miközben az ötven-hatvanmillió embert jelentő tíz százalékkal egyáltalán nem foglalkozik – jegyezte meg. Szili Katalin szerint ezen a helyzeten változtathat a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója kezdeményezése. Kiemelte: olyan ügyről van szó, melynek érdekében mindannyiunknak össze kell fognia. Ez nem pártpolitikai kérdés – jelentette ki, hozzátéve: az aláírásgyűjtés történelmi esélyt kínál arra, hogy tehessünk valamit a határainkon túl élőkért. A miniszterelnöki megbízott hangsúlyozta: az autonómia ügyében kizárólag akkor érhetünk el érdemi eredményt, ha a Minority SafePack aláírásgyűjtés április 3-án sikerrel zárul.

Forrás: MTI. Fotó: PS

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!