Támadja az EU a cseheket, amiért beveztnék a magyar atommodellt
Csehország atomerőmű-bővítési tervei miatt konfrontálódhat az Európai Bizottsággal és a nukleáris energia felhasználását elutasító szomszédaival. Prága ugyanis már régóta arra készül, hogy új reaktort építsen a Brno közelében s az osztrák határtól mindössze ötven kilométerre lévő dukovanyi atomerőműjéhez, amelyet még a Szovjetunió épített – írja a Magyar Idők.hu.
Ehhez azonban a cseh kormánynak rá kell beszélnie Brüsszelt, hogy ne az EU szigorú állami pályáztatási szabályai szerint kelljen engedélyeztetni a projektet. Ha ez a próbálkozás kudarcba fullad, Prága fontolóra veszi, hogy az oroszokkal köt üzletet ugyanolyan módon (pályáztatás nélkül, kormányközi megállapodással), mint Magyarország tette Paks II esetén – amit az Európai Bizottság vonakodva ugyan, de végül is jóváhagyott. További problémát jelent viszont, hogy Csehország két befolyásos szomszédja – Ausztria és Németország – hevesen ellenzi az atomerőművek bővítését Európában. A Prága és Brüsszel közötti, egyre bonyolultabbá váló tárgyalássorozat első fordulója hivatalosan márciusban zárulna, de egyáltalán nem biztos, hogy sikerrel. Ekkor lépne életbe a B terv, azaz alternatív megoldások keresése – írja a Politico hírportál Kristyna Krizanová, a cseh ipari miniszterhelyettes tanácsadójának nyilatkozata alapján.
A 2015-ben jóváhagyott állami energiapolitikai irányelvek értelmében az atomenergiát kell Csehország legfőbb áramtermelő forrásává tenni, mivel az öregedő szénerőműveket már lassan le kell állítani a következő évtizedekben. A tervek szerint 2040-re ötven százalék fölé kell emelni a nukleáris energia arányát az áramtermelésben. Ahhoz, hogy ez a cél meg is valósuljon, a cseh kormánynak minél előbb el kell startolnia az új projekttel. Annál is inkább, mivel a CEZ állami energetikai vállalatnak korábban nem sikerült tető alá hoznia a másik, temelíni atomerőmű két reaktorral való bővítését. Az építésről szóló pályázatot 2009-ben írták ki, s 2014-ben fújták le megalapozatlan pénzügyi számítások miatt, de problémák voltak az állami garanciákkal is. Egyébként az amerikai Westinghouse állt nyerésre. A Dukovanyról szóló döntést viszont késleltetheti az új kormány megalakításának elhúzódása.
Annak érdekében, hogy elkerüljön egy második fiaskót, Prága azt kéri Brüsszeltől, hogy tegyen kivételt a dukovanyi bővítési projekttel, és az állami pályáztatásban ne az ár legyen a fő bírálási szempont, hanem például a technológia – így nagyban lerövidülne és egyszerűsödne a processzus. Ez esetben viszont a Roszatom egyből az öt másik, nemzetközi pályázó elé kerülne, hiszen, orosz technológiáról lévén szó, az orosz állami energetikai óriáscég lehet a biztos befutó, hiszen az ért a legjobban a témához. Ráadásul Moszkva kedvező finanszírozást is felajánlhat, csakúgy, mint Magyarországnak. Viszont ha tényleg a Roszatom nyer, Prága sokkal szigorúbb engedélyezési eljárásra számíthat Brüsszeltől, mint Budapest. Forrás: Magyar Idők, Vezető kép: Reuters
