Orbán piros lapot mutat - Migránsokkal pótolná elvesztett választóit az európai baloldal
Az uniós csúcstalálkozó legfontosabb témája az Európai Unió belső átalakítása, amellyel kapcsolatban „vannak egészen abszurd javaslatok is”. Ilyen például, hogy az Európai Parlament helyeinek szétosztásánál ne csak az európai állampolgárokat, hanem a migránsokat is vegyék figyelembe – mondta a Brüsszelben a Facebookra feltöltött videoüzenetében Orbán Viktor miniszterelnök. A németek ismét fenyegetőznek az uniós támogatások elvonásával, de nem nagyon találnak ehhez partnereket, a nemzetek feletti európai szuperállam kialakítása viszont tovább dübörög.
Magyarország számára ez nem fogadható el, hiszen az Európai Unió az európaiaké és az európai állampolgároké
– jelentette ki a miniszterelnök arra a javaslatra, hogy az Európai Parlament helyeit a migránsokat is figyelembe véve osztanák el. A kormányfő az egynapos brüsszeli uniós csúcstalálkozó megkezdésekor megosztott üzenetben elmondta, az ülés folyamán javaslatot kíván tenni az úgynevezett „piros lap” eljárásra, amellyel nőne a nemzeti parlamentek szerepe, és jogot kapnának arra, hogy megállítsák az Európában zajló vitákat, ha úgy érzik, hogy az egy adott ország nemzeti érdekét sérti. A miniszterelnök azt is kijelentette, ideje tárgyalni a határvédelemre fordított pénzekről, ugyanis Magyarország több mint egymilliárd eurót költött az európai határok megvédésére. Orbán Viktor szerint az Uniónak legalább a pénz felét meg kéne térítenie, hiszen nemcsak a magyar, hanem az európai határokat is védtük.
Magukra maradtak a fenyegetőző németek
A pénzről más kérdésben is szó van, hiszen a német javaslat szerint a strukturális támogatások elosztásánál annak is tükröződnie kellene a jövőben, hogy egyes tagországok mennyire veszik ki a részüket a menekültválság közös kezeléséből, illetve betartják-e a jogállamisági elveket. Ebben azonban nincs egyetértés a tagállami vezetők között. A magyar és a lengyel kormány már korábban tiltakozott a tervezet ellen, Dalia Grybauskaite litván elnök pedig most felhívta a figyelmet, hogy a jelenlegi szerződések értelmében ezen uniós alapok egyetlen célja az EU szegényebb tagállamainak integrálása kell legyen, semmi más.
Mark Rutte holland miniszterelnök finoman utasította el a javaslatot, hiszen azt mondta, lát benne bizonyos előnyöket, de alaposan megvizsgálná a kérdést, és kormánya inkább az alapján osztaná el a strukturális támogatásokat, hogy azokkal elérhetőek-e „a kívánt célok, a szükséges változások”. Sebastian Kurz osztrák kancellár is udvariasan mondott nemet, és hangsúlyozta, meg tudja érteni annak az ötletét, hogy bizonyos feltételeket szabjanak, ugyanakkor azt kérte, ne csak a menekültekre fókuszáljanak, mert a szolidaritás jóval többről szól az ő befogadásuknál. A német javaslatot Xavier Better luxemburgi miniszterelnök is bírálta:
Végső soron kiket fognak megbüntetni? <…> nem a kormányokat, hanem az állampolgárokat.
Na meg a támogatásokból sokat profitáló nyugat-európai cégeket, de ezt már nem mondta ki, legfeljebb hozzágondolta.
Máris próbálják keresztülverni az európai szuperállamot
Orbán Viktor a csúcs előtt találkozott és beszélgetett Angela Merkel német kancellárral is. A pénteki egynapos csúcstalálkozó első napirendi pontjaként az Európai Parlament megváltozó összetételéről lesz szó. Majd a 2014-ben először kipróbált, úgynevezett csúcsjelölti rendszerről, amelyet a néppárt és a szocialista párt is támogat. Számos tagállam ellenzi ugyan ezt a rendszert, azonban az Európai Parlament azzal próbál nyomást gyakorolni, hogy nem hajlandó megválasztani olyan embert az Európai Bizottság vezetőjének, aki nem volt egyik párt listavezetője sem. Mindezt úgy, hogy a hatályos szerződések szerint, az Európai Tanácsnak az Európai Parlament beleszólása nélkül kellene megválasztania a bizottság elnökét, azonban ezt a jogkört részben magához ragadta az EP – önkényesen.
Nincs okom támogatni a politikai pártok jelöltjeinek gondolatát, mivel az Európai Bizottság elnökének olyan embernek kell lennie, aki az összes tagország állam- és kormányfőivel együttműködik majd az Európai Tanácsban
–
közölte Robert Fico
a Visegrádi Négyek brüsszeli munkatalálkozója után. A szlovák kormányfő üdvözölte, hogy a tucatnyi tagállami vezető részvételével Brüsszel közelében megtartott csütörtök esti vacsorán elhangzott az a megállapítás, miszerint
a tagországoknak „nagyobb beleszólásuk kell, hogy legyen a bizottság elnökének kiválasztásába”
.
Ezután arról a javaslatról fognak tárgyalni a tagállamok vezetői, miszerint nemcsak az Európai Bizottság elnökét, de az EP-képviselők egy részét is páneurópai listákról választanák meg. Szó lesz még az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnöki tisztségének esetleges összevonásáról és az uniós biztosok számáról is, majd a 2021 és 2027 közötti hétéves időszakra vonatkozó keretköltségvetésről. Ezen témák mellett röviden ki fognak térni a migrációs válság kezelését célzó líbiai intézkedések finanszírozására és a Brexit folyamatának állására.
Forrás: MTI, PS, vezető kép: Miniszterelnöki Sajtóiroda/MTI
