Európai birodalomépítés: Soros közös költségvetést kényszerítene az eurózóna egyre kevésbé független államaira
Csupán két nap telt el azóta, hogy Jean-Claude Juncker szorgalmazta az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnöki tisztségeinek összevonását, erre most kiderült, hogy Soros György, a Magyarországért aggódó, legyengült, kedves öreg bácsi már ősszel azzal kereste fel az Európai Központi Bank (EKB) igazgatótanácsának egyik tagját, hogy közös eurózónás költségvetéssel kéne még erősebben egy kézben összevonni a hatalmat, azaz tovább csonkítani a tagállami hatásköröket. Hivatali bikkfanyelven ezt úgy nevezték a megbeszélésükön, hogy „az euróövezet integrációjának elmélyítése”. A most nyilvánosságra került találkozó bírálatokat váltott ki az Európai Parlament néhány képviselőjéből – adta hírül pénteken a Reuters brit hírügynökség.
A magyar-amerikai milliárdos üzletember még tavaly november közepén magántalálkozón beszélt Benoît Cœuré-rel, az EKB hatfős igazgatótanácsának egyik tagjával arról, hogy miként lehetne az euróövezetet összeforrottabbá tenni egyebek közt közös eurózónás költségvetéssel. A találkozó megtörténte csak e hét csütörtökön került nyilvánosságra annak révén, hogy Cœuré közzétette naplóját. A Reuters értesülése szerint a találkozót Soros György kérte, a megbeszélésen jelen volt fedezeti befektetési alapjának egyik képviselője és Coeuré-n kívül egy másik EKB-tisztségviselő is. Az Európai Parlament (EP) néhány képviselője attól tart, hogy a pénzember illetéktelenül befolyásol politikailag kényes ügyet. Bernd Lucke német konzervatív képviselő pénteken úgy nyilatkozott:
Úgy vélem, törvénybe ütköző, hogy Soros úr saját politikai céljai szolgálatába próbálja állítani az EKB-t.
Olcsó mentegetőzés az EKB részéről
Az EKB egy szóvivője közölte, hogy a találkozó résztvevői csupán elvi kezdeményezések szintjén beszéltek az euróövezet integrációjának elmélyítéséről, monetáris politikáról nem értekeztek. Az EKB nem szólhat bele politikai reformokba, de pénzügyi tanácsokat adhat kormányoknak és EU-testületeknek. Cœuré-t nem hivatalosan az EKB „külügyminisztereként” emlegetik, aki rendszeresen találkozik befektetőkkel, és részt vesz az EU kulcsfontosságú tanácskozásain – jegyezte meg a Reuters. Az olasz Marco Zani – aki az Európai Parlamentben az EU-ellenes Nemzetek és Szabadság Európája képviselőcsoport tagja – a novemberi magánmegbeszélésről azt mondta, hogy az ilyen színfalak mögötti találkozók, amelyeken befolyásos emberek is részt vesznek „összeegyeztethetetlenek olyan intézményekkel, amelyek demokratikusnak tartják magukat.”
Vannak persze támogatói is az ötletnek. Megszólalt Sven Giegold, aki a Zöldek/Európai Szabad Szövetség képviselőcsoport szóvivője gazdasági és pénzügyi témákban; úgy nyilatkozott, hogy az euróövezet épségére felügyelő EKB feladatának része találkozni olyan befolyásos emberekkel, akik ugyanarra törekszenek. A Zöldek/Európai Szabad Szövetségről azt érdemes tudni, hogy az Európai Parlament egy kisebb, megbízhatóan a „nyílt társadalom” eszméihez igazodó frakcióját alkotják, csakúgy, mint a liberálisok (ALDE) és a kommunisták (GUE-NGL) hasonló létszámú frakciói. Ez az a három képviselőcsoport, amelyekben nem csupán a frakcióvezetők, hanem a tagok többsége is szerepel a Soros György „barátait” listázó kiadványban.
Soros másik barátja is az európai hatalomösszevonáson dolgozik
Emlékezetes, Jean-Claude Juncker szerdán vetette fel hivatalosan az ötletet, hogy ugyanaz a személy tölthetné be a jövőben az állam és kormányfőket tömörítő Európai Tanács és az Európai Bizottság elnöki tisztét. Ez hatalmas lépés lenne az Európai Unió központosítása és a hatalomösszevonás terén, hiszen egy kézbe kerülne a legfőbb politikai és szakmai döntéshozatal. A bürokratikus „szépbeszél” bikkfanyelvet természetesen ebben az esetben is bevetették, itt a „hatékonyság növelése” töltötte be a varázsszó szerepét, ahogy a közös költségvetés esetében az „integráció elmélyítése”.
Junckernek és a liberális politikai elitnek emellett más központosító elképzelései is vannak. A bizottság elnöke arról is beszélt, miként lehetne a nemzeti pártokból összeállt európai pártcsaládokat nemzetek feletti pártokká tenni. Az Európai Bizottság elnökének megválasztását teljesen szeretné kivenni az Európai Tanács, azaz a tagállamok vezetőinek kezéből, és az Európai parlament hatáskörébe utalná a döntést, az Európai Parlamentet pedig – legalább részben – nem nemzeti pártok listáiról, hanem páneurópai választási listákról töltené fel.
A cél világos: ha majd az Európai Unió politikai és szakpolitikai vezetője ugyanaz a személy lesz, akit ráadásul nemzetek feletti pártlistákról az Európai Parlamentbe került (tehát a választópolgárok által ellenőrizhetetlen és felelősségre vonhatatlan – a szerk.) képviselők választanak meg a tagállamok vezetői helyett, akkor a tagállamok egyszerű európai tartományokká süllyeszthetők le, amelyeknek minden fontos ügyben Brüsszel diktál. Vagy az, aki Brüsszelnek is diktál.
forrás: MTI
