A vádlottak állításaira alapozva lázít tovább a Magyar Nemzet Quaestor-ügyben

A Fővárosi Főügyészség közleményében kifejti, a Magyar Nemzet szombati számában “Hol a lé? – Hasznot húznak a Quaestor bukásból” címmel megjelent cikke „a tényszerűséget ismét - hasonlóan a témában megjelent pár nappal ezelőtti íráshoz - több vonatkozásban nélkülözi, ezáltal a közvélemény félretájékoztatására alkalmas”. Hozzáteszik, a lap fenti címmel megjelent mai cikkében foglaltak szerint a Quaestor legértékesebb elemét nem helyezték zár alá, hiába kérték a károsultak, sőt még maga T. Csaba is a bíróságtól. Ezzel szemben a tények - ahogyan azt a főügyészség egy korábbi, 2016 novemberében kiadott sajtóközleményében már kifejtette - a következők:

• Csaba a nyomozás során nem indítványozta a Quaestor csoport vagyonelemeinek zár alá vételét. Ezzel szemben az ügyben a Fővárosi Főügyészség indítványozott zár alá vételt, és az ügyészi indítvány alapján azt a nyomozási bíró rendelte el.
• A DunaCity Kft. tulajdonát képező ingatlanok zár alá vételére vonatkozó vádlotti és védői indítvány előterjesztésére később, már bírói szakban, a tárgyaláson került sor, amit azonban – a Fővárosi Főügyészség álláspontját osztva – a Fővárosi Törvényszék megalapozatlannak tartott, ezért azt 2016. december 23. napján kelt végzésével elutasította.

Ezzel kapcsolatban hangsúlyozzák, az ügyben elrendelt lefoglalások, illetve zár alá vételek elsődlegesen a vádlottak magánvagyonát érintették. A Quaestor cégvagyonnak a zár alá nem vett része ugyanis egy meghatározott célt szolgált, mégpedig a felszámolási és végelszámolási eljárások keretében a sértettek minél gyorsabb és teljesebb - büntető eljárás menetétől független - kielégítésének igényét. Bűnügyi zár alá vételük a felszámolási eljárást nehezítette volna meg és kitolta volna a sértetti igények kielégítését.

A közlemény szerint a cikkben továbbá T. Csaba vádlott vallomására hivatkozva állítja, hogy a tervezett DunaCity beruházás értéke 300 milliárd forint volt, így csak ebből az egyetlen vagyonelemből kártalanítani lehetett volna az összes Quaestor-károsultat. A felszámoló ezért jóval a valós ár alatt hirdette meg 28 milliárd forintért.

• Ezzel szemben a rendelkezésre álló okirati bizonyítékok, és tanúvallomás szerint egy milliárd euró összegbe, azaz 300 milliárd forintba a teljes beruházás került volna, nem ennyi lett volna a realizálható haszon. A DunaCity Kft. tulajdonát képező ingatlanok 2012. évben 14 milliárd forintos, míg 2014. évben 15,7 milliárd forintos értéken szerepeltek a könyvekben. A 2012. évről kiadott könyvvizsgáló jelentésében a könyvvizsgáló pedig még azt is kétségesnek tartotta, hogy ezen ingatlanok piaci értéke nem alacsonyabb-e, mint a könyvekben akkor szerepeltetett 14 milliárd forintos érték.

A Fővárosi Főügyészség megismétli a Quaestor üggyel kapcsolatban pár nappal ezelőtti sajtóközleményében kifejtett álláspontját, miszerint a lapban akkor és most megjelent közlések kizárólag a vádlottak állításain alapuló, védekezési taktikájuk részeként megjelent egyoldalú állítások, amik a hiteles és pontos tájékoztatás igénye nélkül a közvélemény félretájékoztatására alkalmasak.

Forrás: Fővárosi Főügyészség közleménye; fotó: MTI