Pesti Srácok

Bayer: Nem szeretnénk, ha a muszlim vallás felvétele kellene az életben maradáshoz

Bayer: Nem szeretnénk, ha a muszlim vallás felvétele kellene az életben maradáshoz

Bem József történetének elképesztő mennyiségű szimbóluma van, amely ma is érvényes - vetette fel Bayer Zsolt publicista, a Békemenet egyik szervezője a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában, ahol azt is megfogalmazta: nem szeretnék, ha újra elérkezne az a világ, amikor föl kell venni a muszlim vallást az életben maradáshoz.

Bayer Zsolt az interjúban - azzal összefüggésben, hogy a március 15-i Békemenet a budapesti Bem térről indul - felidézte, hogy az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc leverése után Bem József Törökországba menekült, ahol át kellett térnie a muszlim hitre, mert az élete múlt ezen, később pedig Aleppóba száműzték.

Kifejtette: az ókor óta létező, elképesztő kulturális hagyományokkal rendelkező Aleppo – ami akkor még Törökországhoz tartozott, majd Szíria része lett – ma már nincs, „a bűnös nyugati nagyhatalmak áldatlan tevékenysége folytán most kirobbant háborúban elsőként tüntették el a Föld színéről”. Megjegyezte azt is, hogy „az önfenntartási ösztönét elveszített Nyugat-Európa abba az irányba rohan, hogy hamarosan elérkezzen az az idő, mikor majd föl kell venni a muszlim vallást, ha valaki életben akar maradni”.

Bem József halála és mostani temetkezési helye tökéletesen szimbolizálja, hogy Közép-Európának milyennek kell megmaradni - hangoztatta, utalva arra, hogy az altábornagy hamvait 1920 után Lengyelországba szállították, azonban a lengyel egyház a muszlim vallás okán nem volt hajlandó keresztény földbe temetni, így a mai napig hat márványoszlopon, a levegőben van a koporsója. Bayer Zsolt közölte azt is, hogy számít provokációra a Békemeneten, de nem ülnek fel annak. Mint arról beszámolt, már tett feljelentést, mivel egy férfi a Facebookon azt írta, várja őt a rendezvényre, csak egy háztetőn, ahonnan egy Dragunov mesterlövészpuskával fogja agyonlőni. A szervező az ellenzéki kritikákra úgy reagált: a Békemenetet hat éve próbálják lejáratni, besározni, mert az ott jelen lévő tömeggel nem tudnak mit kezdeni.

PestiSracok facebook image

Az első, 2012-es tömegdemonstrációra annyi ember ment el, amennyi a rendszerváltás óta egyetlen létező utcai tüntetésen, felvonuláson nem volt, beleértve Nagy Imréék újratemetését a Hősök terén

 

– mutatott rá.

MTI; Fotó: hungarytoday.hu

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.