Pesti Srácok

Egyre nagyobb veszélyt jelentenek a Németországban élő kurd terroristák

Egyre nagyobb veszélyt jelentenek a Németországban élő kurd terroristák

A terrorszervezetként nyilvántartott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) akciója lehet a németországi török intézmények elleni támadássorozat, az indíték pedig a török hadsereg szíriai hadművelete lehet – írta kedden a Der Tagesspiegel című német lap biztonsági forrásokra hivatkozva.

A lap szerint német biztonsági források úgy látják, hogy a PKK a kurdok lakta északnyugat-szíriai Afrínnál indított török hadművelet miatt változtat németországi stratégiáján, a korábban főleg elrejtőzésre és a kurd nemzet autonómiájáért folytatott küzdelem fáradalmainak kipihenésére használt országban egyre inkább a harcias fellépés felé fordul. Ennek a váltásnak a megnyilvánulása lehet az Olajág nevű török hadművelet januári kezdete óta szervezett törökellenes tüntetések és erőszakos incidensek sora. A Der Tagesspiegelnek nyilatkozó források szerint meglehet, hogy a zavargásba torkolló megmozdulások és merényletek hulláma tovább emelkedik, és még inkább elmérgesedik a helyzet, mert bekapcsolódnak a PKK-val rokonszenvező német szélsőbaloldali csoportosulások.

Az erőszak azért jelenhetett meg, mert sok németországi kurdot erősen bánt, hogy békés megmozdulásaiknak nincs foganatja. Tovább fokozhatta dühüket, hogy kiderült, a török hadsereg Leopard típusú német harckocsikat vet be a kurdok elleni szíriai műveletben – írta a Der Tagesspiegel, kiemelve, hogy a PKK hívei Recep Tayyip Erdogan török elnök rendszerének támogatásával vádolják a német szövetségi kormányt. Az Olajág hadművelet január 20-i kezdete óta megrongáltak vagy felgyújtottak több németországi mecsetet, amelyek a török állami vallásügyi hivatallal szoros kapcsolatban álló németországi Török Iszlamista Vallási Intézmények Uniójának hálózatához tartoznak, és gyújtogatásos támadást hajtottak végre több török kulturális intézmény ellen is. A PKK-t 1993 óta tartják nyilván terrorszervezetként Németországban, híveinek száma a legutóbbi, tavalyi becslések szerint meghaladja a tizennégyezret. Németországban több mint egymillió millió kurd él, ők alkotják a második legnagyobb nemzetiségi csoportot a nyolcvankétmilliós országban. Az első helyen a hárommillió emberből álló török közösség áll. Törökország az Olajág hadművelettel új frontot nyitott a 2011-ben kezdődött szíriai polgárháborúban. Ankara célja, hogy a kurdok visszaszorításával úgynevezett biztonságos zónát alakítson ki a határvidéken harminc kilométeres mélységben. A török hadsereg vezérkarának keddi közleménye szerint körbezárták Afrín városát.

Forrás: MTI. Fotó: AFP/Safin Hamed

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.