Éjfélkor zárul az SPD belső szavazása a német nagykoalícióról

A szavazólapot és a szavazásra jogosultságot igazoló úgynevezett eskü alatti írásbeli nyilatkozatot tartalmazó postai küldeményeket péntek éjfélig fogadják az SPD berlini székházában, a Willy Brandt házban. A szavazatszámlálás szombat reggel kezdődik, közjegyzői felügyelettel, 120 aktivista közreműködésével. A pártvezetés politikájára kötelező érvényű eredményt vasárnap délelőtt hirdetik ki. Amennyiben az igenek győznek, valószínűleg március 13-án vagy 14-én megalakul Angela Merkel újabb kormánya. Ez lenne a negyedik kormány, és a harmadik nagykoalíciós kormány, amelyet a CDU elnöke vezet. Amennyiben a nemek győznek, valószínűleg CDU/CSU-s kisebbségi kormány alakul, de csak átmeneti időre, és az október 14-re kiírt bajorországi tartományi törvényhozási (Landtag-) választással egy időben előrehozott szövetségi parlamenti (Bundestag-) választást tartanak. Az is lehetséges, hogy nem alakul kisebbségi kormány, hanem a lehető legrövidebb időn belül előrehozott Bundestag-választást tartanak. Kisebbségi kormányra és előrehozott választásra nincs példa a második világháború utáni német történelemben.

A nemek győzelmének várható következményei közé tartozik az SPD vezetőségének kollektív lemondása is. Az SPD-ben 2013-ban is pártszavazást tartottak a nagykoalíciós szerződés tervezetéről. Akkor 78 százalékos részvétel mellett 76 százalékkal győztek az igenek. A részvételi arány ezúttal is magas lehet, mert a pártot megosztja a nagykoalíció ügye, és éppen ezért az eredmény szoros lehet. A legtöbb német politikai elemző arra számít, hogy szűk többséggel az igenek győznek. Nincsenek nyilvános felmérések arról, hogy melyik az uralkodó véleményáramlat a tagságban. Megosztottságot jelez, hogy a párt januári kongresszusán a küldöttek szűk, 56 százalékos többséggel döntöttek a hivatalos koalíciós tárgyalás elkezdéséről. A párt szavazóbázisa 66 százalékos arányban támogatja az újabb nagykoalíciót, ez az ARD országos köztelevízió megbízásából készített felmérés csütörtökön ismertetett eredményei szerint 15 százalékpontos emelkedés a két hete elvégzett előző méréshez képest.

Szocdem dilemmák

A szavazás február 20-án kezdődött. Azóta országszerte hét regionális konferencián és számos egyéb rendezvényen vitatták meg az SPD tagjai a nagykoalíció folytatásának ügyét. A vita tárgyilagos volt, a nagykoalíció pártolói és ellenzői tartózkodtak egymás éles, személyeskedő bírálatától, elősegítve az egység helyreállítását a szavazás után. A nagykoalíció elutasításáért folytatott kampány vezetője, Kevin Kühnert, a párt ifjúsági szervezetének (Jusos) elnöke egy pénteki interjúban is hangsúlyozta, hogy elfogadják, ha a többség az újabb nagykoalíció mellett áll ki, és azon dolgoznak majd, hogy az általuk nem kívánt helyzetben is a lehető legtöbb eredményt érjék el a párt számára. A nagykoalíció támogatói szerint az SPD kormányon valósíthatja meg a legtöbb elképzelését, és a párt megújításához nem szükséges ellenzékbe vonulni. A nagykoalíció ellenzői szerint a tavaly szeptemberi Bundestag-választáson elért 20,5 százalékos támogatottsági mélypont azt jelenti, hogy a választók leváltották a nagykoalíciót, és ellenzékbe küldték az SPD-t, hogy újjáépítse magát.

– áll a Jusos kiáltványában, melynek szerzői szerint a kormányzás folytatása azért is „felelőtlenség” lenne, mert az SPD átengedné a legnagyobb parlamenti ellenzéki erő szerepét az AfD-nek.

MTI