Pesti Srácok

Magyarország Európa élmezőnyében van a várólisták rövidségével

Magyarország Európa élmezőnyében van a várólisták rövidségével

Magyarországon a várólisták a 2-3. legrövidebbek Európában, ez a 2010 előtt rossz trendek megfordításának köszönhető – közölte az egészségügyért felelős államtitkár kedden Székesfehérváron, a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórházban tartott sajtótájékoztatón.

Ónodi-Szűcs Zoltán azt mondta, 2010 előtt senki sem tudhatta, hányan vannak a várólistákon, 2012-ben azonban a kormány az adatokat hivatalossá tette és a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő által vezetett listákon kell időpontot adni. Ezen időszak alatt a korábbi 70 ezres várólista mintegy 24 ezresre, vagyis a harmadára csökkent a műtéti körben, miközben évente 200 ezer műtétet végeznek hazánkban – tette hozzá. Az államtitkár kiemelte, 2010 előtt forráskivonás volt az ágazatban, azóta infláció feletti mértében emelkedik évről évre az egészségügyi kassza összege: 2018-ban például 600 millióval nagyobb lesz, mint amekkora tavaly volt. Ónodi-Szűcs Zoltán elmondta, hogy az orvoselvándorlás mértéke is jelentősen csökkent, 2017-ben a harmada volt a 2010 előttinek. Az államtitkár közölte, hogy az elmúlt nyolc évben csak vidéken 500 milliárd forintot költöttek el egészségügyi fejlesztésekre.

Vargha Tamás (Fidesz) országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy a szocialista kormányok a Szent György Kórház 12 milliárdos fejlesztési tervét előbb 8 milliárdosra csökkentették, majd azt is elvetették. 2010 után az Orbán-kormány az első döntések között visszaadta a forrást és a beruházás már meg is valósult. Mint mondta, amit eddig ígértek az elmúlt időszakban, abból minden megvalósult, a 12 milliárdot meghaladó fejlesztések is megtörténnek majd a kórházban. Cser-Palkovics András fideszes polgármester hangsúlyozta, hogy az egészségügy az utóbbi időszakban igenis hozzájárult a város fejlődéséhez. Kulcságazatnak nevezte, mert a befektetőkkel történő tárgyalásokon mindig szóba kerül a helyi egészségügyi ellátás, mindaz, amit a leendő dolgozóknak, a külföldről érkező szakembereknek és családjuknak biztosítani tud a város. Elmondta, hogy a Modern városok program keretében, 12-13 milliárd forintból az épület- és eszközfejlesztések mellett több mint négyszáz parkolóhelyet hoznak létre. Jogerős építési engedélyek vannak, a közbeszerzési eljárás is elindult – fűzte hozzá.

MTI

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.