Pesti Srácok

Negyedmilliárdos korrupcióval vádolja Botkát egy vállalkozó

Negyedmilliárdos korrupcióval vádolja Botkát egy vállalkozó

Negyedmilliárd forintot kért egy üzletember állítása szerint Botka László szegedi és Toller László volt pécsi polgármester német befektetőktől azért, hogy hozzásegítsék őket a Szent István-akna megvásárlásához - írja a Magyar Idők. F. Attila egy tegnap közölt interjúban azt mondta: ő személyesen ötvenmilliót adott át 2006-ban a két politikusnak.

Negyedmilliárd forintot kért segítségéért cserébe Botka László, Szeged szocia­lista polgármestere és az MSZP volt miniszterelnök-jelöltje, valamint Toller László, a 2010-ben elhunyt pécsi városvezető – erősítette meg korábbi kijelentését a Szeged Ma portálnak adott interjújában F. Attila. A férfi a 2000-es évek elején német befektetők képviseletében keresett ingatlant, a pécsi Szent István-akna tűnt a legígéretesebbnek, amely akkor a gazdasági tárca alá tartozó Mecseki Bányavagyon-hasznosító Rt. (MBVH) kezelésében volt. A Magyar Idők megtudta: a társaság 2001-ben kezdett foglalkozni a terület fejlesztésének gondolatával, még egy tervpályázatot is kiírtak, eredményét az év második felében hirdették ki. Botka, aki 1994 és 1998 között egyszer már tagja volt az Országgyűlésnek, majd 2002-ben ismét mandátumot szerzett, jó ismerőse volt Toller Lászlónak, aki 1994-től 2009-ig volt MSZP-s ország­gyűlési képviselő és 1998 és 2006 között Pécs polgármestere. F. Attila az interjúban azt állította:

Botkáék 2004-ben felajánlották: megfelelő ellentételezésért cserébe felgyorsítják a folyamatot. „A következőt ajánlották: a Gazdasági Minisztérium átadja az ingatlanokat a pécsi önkormányzat ingatlan- és vagyonkezelő cégének, a Pécsi Városüzemeltetési és Vagyonkezelő Rt.-nek (PVV), majd azt pályáztatás nélkül eladja a befektetőknek.

PestiSracok facebook image

– nyilatkozta F. Attila.

Botka és Toller negyedmilliárdot kért a segítségért cserébe a Magyar Időknek nyilatkozó vállalkozó szerint (fotó: Magyar Idők)

Az említett szerződés, s ez egybevág azzal, amit a férfi állít: a PVV csakugyan 210 millióért adta át 2006-ban az aknát a Peterdy 36 Ingatlanforgamazó Kft.-nek, amelyet F. Attila képviselt. Az ingatlant 2005-ben vette át a város, az adás-vételi szerződést pedig 2006 tavaszán, nem sokkal Toller László autóbalesete előtt kötötték meg. A Peterdy 36 pedig rövidesen továbbadta a területet a beruházás miatt alapított projektcégnek, a Szent István Park Kft.-nek. Arra a kérdésre, hogy miért mentek bele a csúszópénz kifizetésébe, F. Attila elmondta: a németek a földtől nem akartak elesni. Tehát nem volt választásuk:

– mutatott rá F. Attila. A kenőpénzt több részletben fizették ki, F. Attila állítása szerint az egyik alkalommal személyesen intézte az ügyet. Akkor ötvenmillió forintot vitt reklámszatyorban a Parlamenthez közeli, Biarritz nevű étterembe. Visszaemlékezése szerint Botka kimért volt, Toller László viszont viccelődött.

– idézte fel. Arra a felvetésre, hogy miért hallgatott eddig, F. Attila azzal válaszolt: az üzlettel összefüggésben eljárás indult ellene költségvetési csalás kísérlete miatt, védekezését pedig részben arra alapozta, hogy elmondja a teljes igazságot a Szent István-aknáról. Az első híradások után Botka László tagadta, hogy bármi köze lenne a kétes ügylethez.

A teljes cikket itt olvashatják.

Fotó: MTI

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.