Pesti Srácok

Negyvenéves lett Süsü – feltárulnak a mesefilm kulisszatitkai

Negyvenéves lett Süsü – feltárulnak a mesefilm kulisszatitkai

Több mint negyven éve láthatták első ízben a nézők a szeretnivaló egyfejű sárkány, Süsü kalandjaiból készült zenés bábfilm-sorozat első részét, a jubileum alkalmából kiállítás látható péntektől a Rádió- és Televíziótörténeti Kiállítóhelyen Budapesten – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtóirodája az MTI-vel.

A születésnap alkalmából igazi kincsekkel találkozhat a látogató a Rádió- és Televíziótörténeti Kiállítóhelyen, amely átalakul Süsü sárkány otthonává. Az MTVA Bábtárában található figurákat nemcsak megmutatják a nagyközönségnek, hanem megidézik a forgatási helyszínt, a stúdiót is. Megemlékeznek a történet alkotóiról, szereplőiről, a stábról. Eddig még nem látott kellékek, eszközök mellett werkfotókat, hangjátékokat és videorészleteket is bemutatnak. A május 12-ig látható interaktív kiállításon a látogatók szelfit készíthetnek Süsüvel, beülhetnek a királyi trónszékbe, magunkra ölthetik a királyfi vagy a királylány jelmezét. A múzeumpedagógiai foglakozásokon a gyerekek megtanulhatnak bábozni vagy pillangót készíteni. A jubileum alkalmából szervezett közönségtalálkozókon pedig találkozhatnak a bábsorozat alkotóival is, emellett egy működő televízióstúdió is várja a látogatókat, ahol valódi trónszékből olvashatják a híreket.

A nézők először 1977 karácsonyán találkozhattak Süsü, a sárkány kedves csetlő-botló alakjával, a Kóbor királyfival és a mára már jól ismert bábfigurákkal. A kesztyűs bábtechnikával készült, nemzetközileg is sikert aratott zenés bábjáték forgatókönyvét Csukás István írta Miroslav Nastosijevic szerb szerző rádiójátéka alapján. A munkába bekapcsolódott a rendező Szabó Attila és a bábtervező Lévai Sándor is. Az egyfejű sárkány hangja Bodrogi Gyula volt, a bábot Kemény Henrik mozgatta a bábfilm felvételein. A sorozat felnövő generációk kedvelt meséje lett, amelyet zenéjének is köszönhet: szinte mindenki ismeri az Ó, ha rózsabimbó lehetnék című dal szövegét. A történet szerint Süsü, a sárkány meggyógyítja ellenségét, ezért háromfejű apja kitagadja, testvérei kigúnyolják. A szegény egyfejű emberföldre kerül, de ott sincs nyugalma, mert kinézete miatt mindenki fél és retteg tőle, menekülnek előle, támadásra készülnek. Szerencséjére találkozik a jó királyfival, akinek az a hivatása, hogy mindenkin segít. Némi csellel, csalafintasággal Süsüt is bejuttatja a királyi udvarba, hogy elnyerhesse a királylány kezét, de közben ő maga szeret bele a királylányba és király lesz. Süsü sem jár pórul, mert az udvarban maradhat és ő lesz a birodalom fő-fő és udvari mindenes sárkánya. Felfűti a hideg palotát, követ fejt, vadkörtét gyűjt, lepkét kerget, kiállítják elrettentő látványosságként, megkettőzik, megküzd Torzonborz seregével is, mígnem megjelenik életében a gyönyörű és szépséges egyfejű Sárkánylány.

Forrás: MTI. Fotó: PS

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.