Pesti Srácok

Nézőpont: a közép-európaiak zöme egyetért az Orbán-kormány migrációs politikájával

Nézőpont: a közép-európaiak zöme egyetért az Orbán-kormány migrációs politikájával

Nemcsak a V4-ek vezetői, de egész Közép-Európa polgárainak többsége osztja a magyar álláspontot a migráció kérdésében – derült ki a Nézőpont Intézet pénteken bemutatott reprezentatív közvélemény-kutatásából. A kontinensen kívülről érkező bevándorlásra vonatkozó kérdésre is magas elutasítottságot mért a vizsgálat. Összességében a kelet-európaiak 58 százaléka értékeli a bevándorlást inkább negatívan, köztük a németek is, Ausztriában ez az arány például 60 százalék.

Fodor Csaba, a Nézőpont Intézet ügyvezetője elmondta, az utóbbi szűk egy esztendőben több publikációt is közreadtak a bevándorlásról, Brüsszel ezzel kapcsolatos politikájáról, illetve Soros György megítéléséről, amelyek alapján elmondható, a régió országai hasonlóan gondolkodnak ezekről a kérdésekről. Hozzátette, a jelenleg tárgyalt reprezentatív felmérés tizenegy kelet-európai országra, Magyarország mellett, Németországra, Ausztriára, Lengyelországra, Csehországra, Szlovákiára, Horvátországra, Szlovéniára, Szerbiára, Romániára és Bulgáriára terjedt ki.

Forrás: Nézőpont Intézet

Tízből heten utasítják el a kötelező betelepítést

PestiSracok facebook image

Az első kérdés a kelet-európai emberek hozzáállását vizsgálta a kötelező betelepítési kvóta tekintetében. A vizsgálat alapján megállapítható, hogy összességében a kelet-európaiak közül tízből heten rossznak tartják az elképzelést a kötelezően szétosztandó bevándorlókról. Fodor Csaba rámutatott: a V4-ek esetében ez az arány még magasabb, megbonthatatlan a kvótaellenes tábor. Ugyanakkor Németországban a válaszadóknak csak mintegy negyede, míg az osztrákoknak 35 százaléka ellenzi ezt az elképzelést. Általánosságban, a kontinensen kívülről érkező bevándorlásra vonatkozó kérdésre hasonlóan magas elutasítottságot mért a közvélemény-kutatás. Összességében a kelet-európaiak közül 58 százalék értékeli az Európa határain kívülről érkező bevándorlást inkább negatívan, köztük a németek is, Ausztriában ez az arány például 60 százalék. Az ügyvezető kiemelte, még a nem EU-tag Szerbia esetében is magas a migráció elutasítottsága, amely azt jelenti, hogy a kelet-európai régióban markánsan hasonlóan gondolkodnak az ilyen súlyú kérdésekről. A közvélemény-kutatásban arra is rákérdeztek, mennyire elégedettek a kelet-európai válaszadók Brüsszel migrációs politikájával. Általánosságban a megkérdezettek 51 százaléka volt elégedetlen Brüsszel teljesítményével. A vizsgálat ugyanakkor arra is rámutatott, hogy tízből heten elégedetlenek azzal, ahogyan az EU vezetése viszonyul az illegális határátlépésekhez, e tekintetben nincsenek nagyobb eltérések még Németország és Ausztria esetében sem.

Forrás: Nézőpont Intézet

Tartósan magas a V4-ek ismertsége és elismertsége

A vizsgálat kitért arra is, hogy az utóbbi időben 38-ról 51 százalékra emelkedett a régióban Soros György ismertsége. Ezen belül is, ahol többen ismerik a pénzember tevékenységét, és az része a politikai diskurzusnak is, ott negatív Soros megítélése, a megkérdezettek kétharmada nem szimpatizál vele. A közvéleménykutatás alapján megállapítható, hogy tartósan magas a V4-ek ismertsége és elismertsége. A V4-ek országaiban tízből nyolcan hallottak az együttműködésről, és többségében hasznosnak ítélték az összefogást.

Forrás: Nézőpont Intézet

A Nézőpont Intézet telefonos közvélemény-kutatása 2018. január 18. és február 13. között készült Magyarország mellett további tíz közép-európai országban (Németország, Ausztria, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Románia, Bulgária), országonként 1000 fő megkérdezésével. A minta országonként reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. A maximális mintavételi hiba 3,2 százalék.

Forrás: PestiSrácok.hu; kezdőkép: marketwach.com

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.